A vízgyűjtőhöz kapcsolódó dokumentumok:

Meghívó vitafórumra a vízfolyások, állóvizek és felszín alatti vizek állapotát javító intézkedésekről a 2-20 Alsó-Tisza jobb part tervezési alegységen (2009/07/13) PDF dokumentum (0.22 MB)

Konzultációs anyag az 2-20 Alsó-Tisza jobb part alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervéhez (Véleményezhető: 2009.07.31-ig) (2009/06/23) PDF dokumentum (1.06 MB)

1. melléklet: Konkrét intézkedések és célkitűzések a 2-20 Alsó-Tisza jobb part alegység víztestein (2009/06/11) XLS dokumentum (0.09 MB)
2. melléklet: Intézkedések leírása (2009/05/15) PDF dokumentum (0.42 MB)
3. melléklet: 2-20 Alsó-Tisza jobb part alegység térképei (2009/05/16) PDF dokumentum (5.96 MB)

Alsó-Tisza jobb part tervezési alegység

A tervezési alegység kijelölését a térség morfológiai adottságai indokolták, igazodva a Tisza folyó jobb parti vízgyűjtőjének természetes határaihoz.

Keleten a Tisza folyó árvízvédelmi töltése, délen Szerbia államhatára, nyugaton a Dongéri főcsatorna vízgyűjtőjének keleti határa, az AlsóDuna völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területének határa, Bugac és Kunszállás közigazgatási terület nyugati határán húzódó vízválasztók, valamint a Csukáséri főcsatorna vízgyűjtőjének határa, északon pedig Nagykörös, illetve Pest megye továbbá a BácsKiskun megyéhez tartozó Lászlófalva és Lakitelek község közigazgatási területe képezi a 252 Alsó Tisza jobb part tervezési alegység határait.

A tervezési alegység a Tiszától Nyra fekszik, nagysága 5374,96 km2. A tervezési terület a következő kistájakat érinti: Kiskunsági homokhát, Bugaci homokhát, Dorozsma–Majsai homokhát, Kiskunsági löszöshát és Dél–Tisza völgy.

A Kiskunsági homokhát

Domborzati adatok: A 94 és 139 m tszfi magasságú kistáj, szélhordta homokkal fedett hordalékkúpsíkság. Átlagos relatív relief értéke 5 m/km2, a futóhomok zónákban 810 m, egyébként 24 m/km2. Orográfiai típusa enyhén hullámos síkság, amelyet mésziszapos, szikes – olykor vízzel borított – elzárt laposok tarkítanak. Legjellemzőbb formák a közel párhuzamos elhelyezkedésű buckacsoportok. Ezek Nyon a Dunaártér parti dűnecsoportjaihoz kapcsolódnak, s a buckafelszínek közé alacsony fekvésű laposok ékelődnek. A buckaközi laposokat, mélyedéseket gyakran tőzeg, kotu illetve mésziszapos tavak, mocsarak töltik ki. A felszín horizontálisan gyengén szabdalt.

Földtani adottságok: A felszín közeli üledékek döntő többsége futóhomok. Vastagsága néhány métertől kelet felé haladva több tíz méterig terjedhet. A futóhomok szemcseösszetétele eléggé egyöntetű, jól osztályozott. Az összetételben a feküt képviselő ősdunai hordalékkúp anyaga is megtalálható.

Éghajlat: Mérsékelten meleg és száraz vidék.

Évi napsütéses órák száma: 2100

Évi középhőmérséklet: 10,210,3°C

Évi csapadékösszeg: 530570 mm, hótakarós napok átlagos évi száma: 32, átlagos hóvastagság 1920 cm

Uralkodó szélirány: ÉNY, átlagos szélsebesség 2,53,0 m/s

Vízrajz: Mivel a DunaTisza közi vízválasztó keresztezi, vizei részben a Duna, részben a Tisza felé folynak le. Száraz, gyér lefolyású erősen vízhiányos terület. A ritka árvizek nyár elején jelentkeznek, míg az év nagy részében alig van vizük. Vízminőségűk II. osztályú. Az időszakos belvizeket 200 kmt is meghaladó csatornahálózat vezeti el. A száraz jelleghez viszonyítva ezen a területen aránylag sok állóvíz található.

A Bugaci homokhát

Domborzati adatok: A 94 és 150 m tszfi magasságú kistáj, szélhordta homokkal fedett hordalékkúpsíkság. Átlagos relatív relief értéke 3,5 m/km2, a buckás vidéken 810 m/km2, egyébként 2 m/km2, a buckaközi laposokon 02 m/km2. Orográfiai domborzattípusát tekintve enyhén hullámos síkság, elgátolt kis medencékkel, laposokkal. Legjellemzőbb formák a félig kötött buckacsoportok. Ezek ÉNyDKi irányba húzódó buckasorok, amelyeket gyakran széles csapású, vizenyős láp borít.

Földtani adottságok: A felszín közeli üledékek döntő többsége futóhomok. Vastagsága néhány métertől 5060 méterig terjedhet. A futóhomokos rétegsort gyakran löszös betelepülések tagolják. Az összlet ősdunai hordalékkúp anyagára települt, s a futóhomok legnagyobb része ebből származhatott.

Éghajlat: Mérsékelten melegszáraz kistáj, de már a meleg határán van, a D-i részek pedig mérsékelten szárazak.

Évi napsütéses órák száma: 2100

Évi középhőmérséklet: 10,210,3°C

Évi csapadékösszeg: 530570 mm, hótakarós napok átlagos évi száma: 32, átlagos hóvastagság 1920 cm <6p>

Uralkodó szélirány: ÉNY, átlagos szélsebesség 2,53,0 m/s

Vízrajz: Nagyobbik része a Dongéren át Kre, a Tiszához folyik le, de néhány vízfolyás Nyra a Dunavölgyi főcsatornába torkollik. A ritka árvizek nyár elején jelentkeznek. Máskor alig vagy egyáltalán nincs vizük. A vízminőség általában II. osztályú. A homokhátak között számos kisebbnagyobb állóvíz húzódik meg, melyek jelentős része időszakos.

A Dorozsma-Majsai homokhát

Domborzati adatok: A 80 és 140 m tszfi magasságú kistáj, felszínének több mint háromnegyed része enyhén hullámos síkság, közel 1/4én ÉNyDKi csapású, hosszanti, elgátolt medencék találhatók. A szélhordta homokkal fedett hordalékkúpsíkság vertikális felszabdaltsága kicsi, átlagos relatív relief értéke 2 m/km2 alatti. A táj egyhangúságát a szabályosan ÉNyDKi csapású, a Tisza völgyéig futó hosszanti, enyhe mélyedéseket mésziszapos és szikes laposai teszik kissé változatossá. A lepelhomok helyenként a réti mészköves, mésziszapos alapzatú, mélyebb fekvésű felszíneket is beborítja. A horizontális felszabdaltság értéke alacsony, 5 m/km2 alatti.

Földtani adottságok: A kisebb mennyiségű kőolajat és nagyobb mennyiségű földgázt rejtő pannóniai üledékekre negyedidőszaki ősdunai hordalékkúp települt. A würm végén, illetve a későglaciálisban ezt az anyagot a szél – helyenként jelentős vastagságban – átmozgatta, áttelepített és lösszel összekeverve futóhomokformákba rendezte. Az utolsó homokmozgások a formák nagyobb részét elsimították, s a felszín 75%át jelenleg kis relatív reliefű homokformák jellemzi, melyek olykor holocén mélyedésekre is ráfutnak. A futóhomok gyakran löszös homokkal fonódik össze. A holocén mésziszapos, szikes laposok általában rossz lefolyásúak, időszakosan vízzel borítottak.

Éghajlat: Melegszáraz kistáj, de Nyi részek melegmérsékelten száraz éghajlatúak.

Évi napsütéses órák száma: 20802090

Évi középhőmérséklet: 10,510,7°C

Évi csapadékösszeg: 570590 mm, hótakarós napok átlagos évi száma: 3032, átlagos hóvastagság 2022 cm <6p>

Uralkodó szélirány: ÉNY, átlagos szélsebesség 3 m/s

Vízrajz: A ÉNyDKi irányban egymással párhuzamosan számos csatorna vezeti le az időszakos belvizeket. Csak gyér vízállási adatokkal rendelkezünk. A nagyobb vízhozamokra csak nyár elején van kilátás. Máskor vizük is alig van. Az időszakos belvizeket 1000 km gyűjti össze. A vízminőség általában II. osztályú. A kistájnak 14, többékevésbé állandó vizű tava van.

A Kiskunsági löszöshát

Domborzati adatok: A 82 és 140 m tszfi magasságú kistáj, lösszel és homokkal fedett hordalékkúpsíkság. Alföldi viszonylatban közepesen élénk felszínének átlagos relatív reliefe 5 m/km2. Orográfiai szempontból a felszín több mint 2/3a enyhén tagolt síkság típusába sorolható. A mozaikszerűen elhelyezkedő tipológiai egységek között elzárt, kisméretű, időnként tavakkal, mocsárral kitöltött mélyedések és tágas, szikes laposok találhatók. Ezenkívül ÉNyDKi csapású hosszanti homokbuckákat löszös lepel fedi. Közöttük ovális alakú kismedencék sorozata (szikes tavak) alkot rendszert.

Földtani adottságok: A felszín közeli üledékek 60%a típusos, ártéri, infúziós lösz és homokos lösz; a futóhomok a Ki és DNyi peremeken jut túlsúlyba. Jelentős felszínt foglalnak el a mésziszapos, szikes laposok. A képződmények feküje többnyire nem vastag, rövid szállítási távolságot megtett futóhomok – gyakran löszösszletekkel összefogazódva, amely az ősdunai hordalékkúp anyagára települt.

Éghajlat: Mérsékelten melegszáraz kistáj.

Évi napsütéses órák száma: 2100

Évi középhőmérséklet: 10,510,7°C

Évi csapadékösszeg: 540560 mm, hótakarós n apok átlago s évi száma: 3032, átlagos hóvastagság 19 cm

Uralkodó szélirány: ÉNYi, de jelentős a Di irány is, átlagos szélsebesség 3 m/s

Vízrajz: E területet a Tisza felé tartó több vízfolyás keresztezi. A nagyobb vízhozamokra csak nyár elején alakulhatnak ki. Máskor vizük is alig van. Az időszakos belvizeket 500 km gyűjti össze. A vízminőség általában III. osztályú. A kistájnak 38 , többékevésbé állandó vizű tava van.

A Dél-Tisza völgye

Domborzati adatok: A 77 (Magyarország legalacsonyabb pontja) és 91 m tszfi magasságú kistáj, lösszel és homokkal fedett hordalékkúpsíkság. Kis relatív reliefű (02 m/km2) ártéri síkság. Tagoltabb felszín csak az infúziós löszből képződött ármentes kiemelkedések és övzátonyok, parti zátonyok környezetében akad. Az előbbiek olykor 2 mt is elérő, kicsipkéződött szélű tereplépcsővel csatlakoznak az ártérhez. A felszíni formák döntő többségükben folyóvízi eredetűek. A kistáj 83 m alatti részei a folyószabályozások előtt általában időszakosan vízzel borítottak voltak. Eolikus akkumulációs formák (homokdűne, homoklepel) az Éi részre jellemzőek

Földtani adottságok: A helyenként 3 km vastagságú, jelentős szénhidrogénkészletet rejtő pliocén rétegsorra többszáz m vastag folyóvízi üledékből álló pleisztocénés holocén üledék települt. A felszínt néhány, infúziós löszből álló kiemelkedést kivéve mindenütt holocén képződmények fedik; a holocén rétegek Éon 1015, Den 1520 m vastagságúak. A felszínen többnyire öntésiszap van, amely lefelé réti agyagba, agyagos iszapba, majd egyre durvuló folyóvízi üledékbe megy át.

Éghajlat: Melegszáraz éghajlatú területtípus, különösen a Di és Éi részeken.

Évi napsütéses órák száma: 20802090

Évi középhőmérséklet: 10,510,6°C

Évi csapadékösszeg: 520580 mm, hótakarós napok átlagos évi száma: 2830, átlagos hóvastagság 1820 cm Uralkodó szélirány: Éi – ÉNYi, de jelentős a Di – DKi irány is, átlagos szélsebesség 3 m/s

Vízrajz: E kistájhoz a Tisza völgye Tiszajenőtől a határig; a folyószakasz 140 km hosszú és 21342 km2 hazai vízgyűjtő területe tartozik. A Tisza ezen a szakaszán számos mellékfolyás vizeit veszi fel; jelentősebb vízhozammal csak a Tisza balparti vízfolyások rendelkeznek, míg a jobboldalról érkezők csak kisebb mellékvizek. A terület száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos. A nagy árvizek nyár elején szokásosak, míg a kisvizek nyár végén, ősszel gyakoriak. A Tisza az év minden szakaszában hajózható. A vízminőség szempontjából az itt folyó vizek II.III. osztályúak. A folyókat végig árvízgátak kísérik. A belvízelvezető csatornahálózat hossza meghaladja a 900 kmt. A kisvizek átemelését 39 szivattyútelep végzi. A kistájnak nagyszámú tava van, részben természetesek, de sok a levágott meander és újabban a mesterséges tározó és halastó. Területük és számuk csak közelíthetően adható meg, mert szükség szerint váltakozik.

A tervezési alegység területén található nagyobb települések: Kecskemét, Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Csongrád, Csanytelek, Kistelek, Tompa, Mórahalom, Sándorfalva, Szeged.

A vízgyűjtő tervezési alegység műholdképe (további lehetőségekért használja a térképen található vezérlőket):


Megjelenítés nagyobb térképen