Azonosító: Jelszó: Regisztráció Elfelejtette a jelszavát?
9 hozzászólás   Utolsó hozzászólás: 2009/11/19 00:01  (Figeczky Gábor)
2008/11/01 00:00
A Tisza részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv kézirata - Véleményezése meghosszabbítva!
(gazdálkodó szervezet)
Debreceni Vízmű Zrt. véleménye
ÖKO Zrt.

1253 Budapest, Pf. 7.

Tárgy:Vízgyűjtő-gazdálkodási terv véleményezése

(Tisza részvízgyűjtő, 2-15 Berettyó és 2-17 Hortobágy-Berettyó alegység)

Tisztelt ÖKO Zrt. !

A Víz Keretirányelv hazai megvalósításában és ehhez kapcsolódóan a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek véleményezésében a Debreceni Vízmű Zrt. a közüzemi vízellátási, csatornázási és szennyvízkezelési tevékenysége miatt az eddigieknek megfelelő aktivitással kíván részt venni. Részvénytársaságunk a felszín alatti és felszíni vízbázisokat, valamint felszíni vízfolyást egyaránt igénybe vesz.

Működési területünkön a vízellátási tevékenységünk során felszín alatti vízbázisokra telepített mintegy 100 darab kúttal a 83 -- 267 m mélységközben található pleisztocén-pannon korú rétegeket termeljük, míg a Keleti-főcsatornára telepített és Balmazújvároson lévő Felszínivíz Tisztítóműtől tisztított felszíni vizet veszünk vízellátási célból.

A két vízbázis együttes használatával ivóvíztermelésünk jelenleg 15.000 ezer m3/éves szinten van.

A 14.200 ezer m3/évi mennyiségű városi szennyvíz mechanikai és biológiai tisztításban részesül, a szennyvíz tisztítottan az időszakos vízfolyásba, a Tócó csatornába kerül bebocsátásra.

Ezen tények miatt tartjuk fontosnak azt, hogy a részvénytársaságunk alaptevékenységeit távlatilag is meghatározó vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel (VGT) kapcsolatos véleményalkotásban részt vehessünk.

Az eddigi javaslatainkat fenntartva és azokat kiegészítve a tervezés jelen szakaszában véleményezendő munkaközi anyagokra adott véleményünket az alábbiak szerint kérjük figyelembe venni.

A www.vizeink.hu honlapról letöltött, a tervezés jelenlegi - 2009. szeptember 18-ig tartó - szakaszában az alábbi, a Víz Keretirányelv hazai megvalósításához kapcsolódó vízgyűjtő-gazdálkodási terv kéziratokat néztük meg :

1.Országos szintű vízgyűjtő-gazdálkodási terv (továbbiakban: VGT) kézirat (Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, 2009. augusztus)

2.Tisza részvízgyűjtő VGT kézirat (Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, 2009. augusztus) és mellékletei

3.Tisza részvízgyűjtő Kivonat és útmutató a VGT kézirathoz (Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, 2009. augusztus) és mellékletei

4.Berettyó 2-15 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv kézirata és mellékletei

5.Hortobágy-Berettyó 2-17 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv kézirata és mellékletei

A fenti anyagok elkészítése, a határidők betartása, a célok (un. "jó állapot") és az ezek

eléréséhez vezető intézkedések kijelölése már eddig is igen nagy munkát jelentett a részt vevőknek. A szoros határidő a vélemények kialakításában is meg van (2009. szeptember 18.), elég csak az előzőekben sorolt kéziratok és mellékletek összes oldalszámára gondolni. A vizes szakma felelőssége igen nagy követelményeket támaszt minden a VGT-ben részt vevő számára, hiszen a legfontosabb cél a felszíni és felszín alatti vizeink mennyiségi és minőségi állapotának megőrzése ill. növelése, valamint javítása és a távlatokban elért szint (2015-2027.) majdani megtartása. A cél eléréséhez a kiindulási alapot az elkészített kéziratok és mellékleteik jelentik.

Véleményünk kialakításában a Tisza részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) kéziratát és mellékleteit vettük alapul, de a 2-15 Berettyó és 2-17 Hortobágy-Berettyó alegységek kéziratait és mellékleteit is figyelembe vettük az egyes fejezeteknél. A véleményünket a fejezetekre bontva adjuk meg külön jelölve, hogy a Tisza részvízgyűjtő VGT kéziratról, vagy a kapcsolódó alegységek VGT kéziratairól van szó. Ezt az értékelést a fejezet címek (pontok) azonossága teszi lehetővé.

1.Tisza részvízgyűjtő jellemzése (alegységeknél: vízgyűjtők és víztestek jellemzése)

(Tisza részvízgyűjtő VGT kézirat és és 2-15 Berettyó ill. 2-17 Hortobágy-Berettyó alegység VGT kéziratai)

1.2.Társadalmi és gazdasági viszonyok

és

1.3.A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés szereplői

(Tisza részvízgyűjtő VGT kézirat)

Debrecen a Tisza részvízgyűjtőn belül a 2-15 Berettyó és 2-17 Hortobágy alegységhez

tartozik. A Tisza részvízgyűjtő kézirat 1.2. pont (Társadalmi és gazdasági viszonyok) 1.2.1. alpontjának (Településhálózat, népességföldrajz) és az 1.3. pont (A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés szereplői) 1.3.4. alpontjának (Érintettek) 1.2.1 és 1.3.4 függelékét félreérthetőnek tartjuk. Az 1.2.1 függelék alegység kód szerinti sorrendben szerepelteti a településeket és azok alegységenkénti lakosszámát. Nincs utalás arra, hogy egy település több alegységben is érintett lehet. Az 1.3.4 függelék ugyanakkor területi megoszlásban szerepelteti a településeket úgy, hogy a táblázatban a települések több alegységhez tartozása jól látható, ugyanakkor az alegységek nevükkel szerepelnek és a kódjuk nincs feltüntetve.

Ez egyben azt is jelenti, hogy Debrecen a 2-15 Berettyó alegységben 37 %-os területi aránnyal és 3.466 lakossal, a 2-17 Hortobágy-Berettyó alegységben 63 %-os területi aránnyal és 207.471 lakossal (2008.01.01-jei állapot) érintett település.

1.4.Víztestek jellemzése

(Tisza részvízgyűjtő VGT kézirat és 2-15 Berettyó ill. 2-17 Hortobágy-Berettyó alegység VGT kéziratai)

1.4.1.Vízfolyás víztestek

(Tisza részvízgyűjtő VGT kézirat)

A csatlakozó 1.4.1. melléklet címe: "Vízfolyás víztestek", melyet a fejezet 39. oldalán

olvashatók szerint érdemes kiegészíteni a "természetes kategóriájú" jelzővel.

1.4.2.Erősen módosított és mesterséges víztestek

(Tisza részvízgyűjtő VGT kézirat)

A csatlakozó mellékletek a 42. oldalon lévő szöveg szerint a 1.4.3. függelékben

vannak és az 1.4.3.1. ill. 1.4.3.2. jelet kapták. Ezzel szemben azok megjelenítése során a "Vízfolyásokhoz hasonló erősen módosított és mesterséges víztestek" összeállítás 1.4.3. mellékletként látható. A könnyebb felhasználás miatt javasoljuk -- követve a fejezet 1.4.2. jelét - az 1.4.2.1. és az 1.4.2.2. melléklet megnevezéseket.

A jelenlegi 1.4.3.1. (ill. 1.4.3.) vízfolyásokat tartalmazó melléklethez kapcsolódóan kiemeljük, hogy részvénytársaságunk számára ebből az összeállításból kiemelt fontosságú a 2-17 Hortobágy-Berettyó alegységhez tartozó Keleti-főcsatorna dél (AEP650, mesterséges) és a Keleti-főcsatorna észak (AEP651, mesterséges) víztest. Ennek oka az, hogy a Debreceni Vízmű Zrt. a Keleti-főcsatornára telepített és Balmazújvároson lévő Felszínivíz Tisztítóműtől tisztított felszíni vizet vesz át vízellátási célból évente 4.200 ezer m3 mennyiségben. A Debrecen I.sz. Víztermelő telep területi érintettsége, illetve a tisztítás utáni szennyvizet befogadó jellege miatt lényeges a 2-17 Hortobágy-Berettyó alegységhez tartozó (helyes néven) Tócó alsó (AEQ067, erősen módosított) és a (helyes néven) Tócó felső (AEQ068, erősen módosított) víztest. Ezek mellett a Debrecen IV.sz. Víztermelő telep területi érintettsége miatt lényeges a 2-17 Hortobágy-Berettyó alegységhez tartozó Kondoros-csatorna alsó (AEP701, erősen módosított) és a Kondoros-csatorna felső (AEP700, erősen módosított) víztest is.

A jelenleg 1.4.3.2. mellékletben szereplő állóvizek közül vízbázisunkon található a 2-15 alegységhez tartozó Fancsika-I. tározó (AIG950, mesterséges). Ugyanakkor nem szerepel a listán a Fancsika-II. tároló és a Vekeri tó, melyek tudomásunk szerint szintén mesterséges víztestek.

Több olyan víztest is szerepel a listán, melyek neve jobban értelmezhető, ha a helyi elnevezés mellett pl. a közeli település neve is szerepel. Ilyenek pl. az I. tó (AIP525, mesterséges; 2-10 alegység) vagy a X. tározó (AIH041, mesterséges; 2-18 alegység).

1.4.3.Állóvíz testek

(Tisza részvízgyűjtő VGT kézirat)

A csatlakozó melléklet az 1.4.2. jelet kapta (44. oldal), a könnyebb felhasználás miatt

az 1.4.3. jel javasolt. Tartalmát tekintve a Tisza részvízgyűjtő kéziratához országos lista van csatolva, mely a fejlécből is kiderül. A Balaton, a Faddi Holt-Duna stb. is ezt bizonyítja. Javasoljuk a lista módosítását.

1.4.4.Felszín alatti víztestek

(Tisza részvízgyűjtő VGT kézirat és 2-15 Berettyó ill. 2-17 Hortobágy-Berettyó alegység VGT kéziratai)

Részvénytársaságunk ivóvízellátással kapcsolatos tevékenységében kiemeltek és

távlatilag is meghatározóak a közvetlenül termelt és a kapcsolódó felszín alatti víztestek.

Közüzemi ivóvízellátási célból közvetlenül érintik részvénytársaságunkat a porózus víztestek közül a

1.2-15 Berettyó alegységen

-Nyírség déli rész, Hajdúság nevű (p.2.6.1. kódú, porózus, azonosítója: AIQ619)

-Hortobágy, Nagykunság, Bihari északi rész (p.2.6.2 kódú, porózus, azonosítója: AIQ580) -- előző víztesthez délnyugatról csatlakozó vízteset

2.2-17 Hortobágy-Berettyó alegységen

-Nyírség déli rész, Hajdúság nevű (p.2.6.1. kódú, porózus, azonosítója: AIQ619)

-Hortobágy, Nagykunság, Bihari északi rész (p.2.6.2 kódú, porózus, azonosítója: AIQ580) -- előző víztesthez délnyugatról csatlakozó vízteset

Közvetve érintik részvénytársaságunkat az alábbi sekély porózus víztestek:

1.2-15 Berettyó alegységen

-Nyírség déli rész, Hajdúság nevű (sp.2.6.1 kódú, sekély porózus, azonosítója: AIQ620)

- Hortobágy, Nagykunság, Bihari északi rész (p.2.6.2 kódú, porózus, azonosítója: AIQ579) -- előző víztesthez délnyugatról csatlakozó vízteset

2.2-17 Hortobágy-Berettyó alegységen

-Nyírség déli rész, Hajdúság nevű (sp.2.6.1 kódú, sekély porózus, azonosítója: AIQ620)

- Hortobágy, Nagykunság, Bihari északi rész (p.2.6.2 kódú, porózus, azonosítója: AIQ579) -- előző víztesthez délnyugatról csatlakozó vízteset

A fenti víztestek közül a Debreceni Vízmű Zrt. számára kiemelt jelentőségű mind a

2-15 Berettyó, mind a 2-17 Hortobágy-Berettyó alegységen a Nyírség déli rész, Hajdúság nevű (p.2.6.1. kódú, porózus, azonosítója: AIQ619) víztest. Ez az üzemeltetett mélyfúrású kútjaink többsége által termelt alsó pleisztocén vízadót, az egy kutunk által igénybe vett középső pleisztocén és a két kutunkkal termelt felső pannon rétegeket jelenti. Anyagukat tekintve laza üledékes homok-kavics rétegekről van szó.

A Tisza részvízgyűjtő kéziratához kapcsolódó, a felszín alatti víztesteket felsoroló 1.4.4. melléklet nem tartalmazza a fenti víztesteket a 2-15 Berettyó alegységen, mely hiányosság pótlása szükséges.

Ugyanakkor a 2-15 alegység kéziratának 41. oldalán a víztestek típusa "sekély porózus-hegyvidéki" (helyesen: sekély porózus) ill. "porózus-hegyvidéki ( rétegvíz)" (helyesen: porózus). A 2-17 alegység kéziratában a 43. oldalon a sekély porózus megnevezések helyesen szerepelnek, a porózus víztestek elnevezése: "hegyvidéki porózus", melyet helyesen porózusnak kell írni.

A talajvíz jellemzésénél mindkét alegység kéziratában (2-15: 42. oldal, 2-17: 43. oldal) "mezőgazdasági szennyvizekből beszivárgó ammónia" olvasható, melyet ammóniumra célszerű javítani.

2.Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások

(Tisza részvízgyűjtő és a 2-15 Berettyó ill. 2-17 Hortobágy-Berettyó alegység VGT kéziratai)

2.1.Pontszerű szennyezőforrások

2.1.2Ipari szennyezőforrások, szennyezett területek

Mind a 2-15, mind a 2-17 alegységnél a "szennyezett területek" részfejezethez

kapcsolódó 2.1.1. melléklet a FAVI-KÁRINFO nyilvántartás alapján mutatja be a pontszerű ipari szennyezőforrásokat. Azonosításuk csak a koordináták alapján lehetséges, mely mellett még a szennyezett terület nagysága ad közelítési lehetőséget. Javasoljuk a szennyező névvel történő megjelölését, ahogy az pl. a 2.1.2.1. Közvetlen ipari szennyvízkibocsátások részfejezet esetében az "objektumnév" módon szerepel.

A "szennyezett területek" részfejezethez kapcsolódóan javasoljuk, hogy a 2-15

alegység kéziratához hasonlóan történjen meg a számozás a 2-17 alegység kéziratában, mert a 2-17 alegység anyagában jelenleg az alábbi olvasható a 2.1.2. Ipari szennyezőforrások, szennyezett területek pont alatt:

2.1.2.1.Közvetlen ipari szennyvízkibocsátások

2.1.2.1.Ipari hulladéklerakók (javítandó 2.1.2.2-re)

2.1.2.2.Szennyezett területek (javítandó 2.1.2.3-ra)

A Tisza részvízgyűjtő kéziratához tartozó 3 darab térkép átszámozása szükséges, mert

jelenleg a fájl megnyitása után mindhárom térkép az 1-1. jelet viseli 2-1., 2-2., 2-3. helyett.

3.Védelem alatt álló területek

(Tisza részvízgyűjtő és a 2-15 Berettyó ill. 2-17 Hortobágy-Berettyó alegység VGT kéziratai)

3.1.Ivóvízkivételek védterületei

3.1.3.Ivóvízkivétel felszín alatti vízbázisokból

A Tisza részvízgyűjtő kéziratához kapcsolódó 3-1. melléklet az alábbi három, a

Debreceni Vízmű Zrt. által üzemeltetett víztermelő telepet tartalmazza (követve a leírtakat, kiemelve a lényeges elemeket):

-Debrecen I. vízmű (8023-10 vízbázis kód, FAV, üzemelő, védendő termelés: 15.500 m3/nap, védőidom és/vagy védőterület vetülete: különböző, vízbázis sérülékeny: igen, védőterület meghatározás módja: földhivatali, biztonságba helyezésre jogosult pályázni: igen, védőterülettel, védőidommal érintett víztestek kódja: p.2.6.1., sp.2.6.1.)

-Debrecen II. vízmű (8023-20 vízbázis kód, FAV, üzemelő, védendő termelés: 25.000 m3/nap, védőidom és/vagy védőterület vetülete: nincs kitöltve, vízbázis sérülékeny: nincs kitöltve, védőterület meghatározás módja: nincs kitöltve, biztonságba helyezésre jogosult pályázni: igen védőterülettel, védőidommal érintett víztestek kódja: p.2.6.1., sp.2.6.1.)

-Debrecen Vízmű IV. Víztermelő Telepe (8023-30 vízbázis kód, FAV, üzemelő, védendő termelés: 15.000 m3/nap, védőidom és/vagy védőterület vetülete: csak VI, vízbázis sérülékeny: nem, védőterület meghatározás módja: számított,diagnosztikára jogosult pályázni: igen, biztonságba helyezésre jogosult pályázni: igen, védőterülettel, védőidommal érintett víztestek kódja: p.2.6.1.)

A vastagított és aláhúzott adatok és meghatározások módosítást igényelnek. Ez

esetenként azonos megnevezést (pl. vízbázis neve), megítélést (sérülékenység), hiányos kitöltés módosítását (pl. a Debrecen II. vízmű esetében is földhivatali a védőterület meghatározás módja jelenti. A Debreceni Vízmű Zrt. 2007. óta érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyei alapján a következő mértékadó kapacitások élnek telepenként:

I..sz. víztermelő telep:20.000 m3/nap

II..sz. víztermelő telep:30.000 m3/nap

IV..sz. víztermelő telep:20.000 m3/nap

Ennek alapján az un. védendő termelés és a fentiek alapján kitermelhető vízmennyiség értékei eltérnek egymástól. Kérjük a védendő termelés újra értelmezését.

Tudomásunk szerint a IV.sz. Víztermelő telep vízbázisának egy része a 2-15 Berettyó alegységhez tartozik, ez azonban nincs feltűntetve a 3-1. mellékletben. Egyben ezen telep esetében szükséges a védőterülettel érintett víztestek kiegészítése az sp.2.6.1. víztesttel.

A 3-1. térkép a IV. víztermelő telep (vízmű) esetében módosítandó figyelembe véve a védőterület/védőidom kifejezés felcserélését.

A fentiek alapján a szükséges módosításokat kérjük a 2-15 és 2-17 alegységek kapcsolódó 3.1.3. fejezetébe is átvezetni.

4.Monitoring hálózatok és programok (Tisza részvízgyűjtő és a 2-15 Berettyó ill. 2-17 Hortobágy-Berettyó alegység VGT kéziratai)

4.1.Felszíni vizek

A Tisza részvízgyűjtő kéziratához tartozó 4.1. melléklet 3. oldalán az AIJ627 Keleti-

főcsatorna és az AIJ629 Keleti-főcsatorna vízfolyás nem kapcsolható sem a 2-17 Hortobágy-Berettyó alegységhez tartozó Keleti-főcsatorna dél (AEP650, mesterséges), sem a Keleti-főcsatorna észak (AEP651, mesterséges) víztesthez. A 4.1. melléklet kiegészítését szükségesnek tartjuk. Ez a kémiai vizsgálat elemei miatt lényeges.

4.2.Felszín alatti vizek

A Tisza részvízgyűjtő kéziratához tartozó 4.2. melléklet 11. oldalán a 2-17 víztesthez

tartozó "Debrecen B-2007 IV. vízmű 1. észlelőkút" nevű figyelőkút megszűnt, listáról történő törlését kérjük. A 12. oldalon található "Debrecen IV. vízmű 26 kút" véleményünk szerint nem a 2-17, hanem a 2-15 alegységhez tartozik. A "Debrecen I. vízmű D7 kút", a "Debrecen II. vízmű 33 kút", a "IV. vízmű 2 kút" és a "IV. vízmű 26 kút" az un. "kémiai mérés" oszlopban védett rétegvíz kategória olvasható. Ez vélhetően a védőterület létére utal, de nincs átfedésben az előzőekben részletezett 3-1. melléklet adataival.

4.3.Védett területek

A 4.3. melléklet 5. oldalán a monitoring pont neve oszlopban olvasható "Debrecen" és "Debrecen környéke" megnevezéseket kérjük kiegészíteni a jobb azonosíthatóság érdekében.

Az 5. oldalon található "Debrecen IV. vízmű 26 kút" véleményünk szerint nem a 2-17, hanem a 2-15 alegységhez tartozik.

A fentiek alapján a szükséges módosításokat kérjük a 2-15 és 2-17 alegységek kapcsolódó 4. fejezetébe is átvezetni.

5. A vizek állapotának minősítése

(Tisza részvízgyűjtő és a 2-15 Berettyó ill. 2-17 Hortobágy-Berettyó alegység VGT kéziratai)

5.3.Felszín alatti víztestek állapotának minősítése

5.3.1.A mennyiségi állapot értékelése és minősítése

A Tisza részvízgyűjtő anyagához kapcsolódó 5-2. mellékletben (szerencsésebb lenne

az 5-3. elnevezés) a 64. víztest csoportban található bennünket közvetlenül és közvetve érintő p.2.6.1., p.2.6.2. és sp.2.6.1.,sp.2.6.2. víztest. Az un. süllyedési tesztek eredményeit figyelemre méltónak tartjuk, különösen a p.2.6.1. és p.2.6.2. "jó" minősítése miatt.

5.3.2.Kémiai állapot értékelése

Az ehhez kapcsolódó 5-6. melléklet kizárólag az I. vízmű esetében tüntet fel a vízbázis területén lévő ismert talaj- és talajvíz szennyezést. A lista hiányos, különös tekintettel arra, hogy a 2-15 és 12-17 alegységek anyagaiban (lásd 2.1.2 fejezet) szerepelnek más -- pl. a BIOGAL Gyógyszergyár által okozott -- szennyezések is. A forrás minkét esetben a KÁRINFO adatbázis.

A "Határérték és küszöbérték meghatározása" lényeges rész, azonban az 5-3. mellékletben szereplő, az AIQ 619 Nyírség déli rész, Hajdúság víztest révén részvénytársaságunkra vonatkozó értékek részletes tanulmányozására nem volt elég lehetőség. Kérdéses számunkra, hogy milyen adatsorok értékelése alapján készült. Ehhez kapcsolódóan további véleményünket a későbbiekben adjuk meg.

A fentiek alapján a szükséges módosításokat kérjük a 2-15 és 2-17 alegységek kapcsolódó 5. fejezetébe is átvezetni.

A további fejezeteket áttekintve nem találunk olyan rész fejezeteket, melyek módosítását szükségesnek tartanánk.

Az elkészített Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéshez kapcsolódó országos, a Tisza részvízgyűjtőhöz és a 2-15 és 2-17 alegységekhez kapcsolódó anyagok teljes körű és részletes áttekintése után a szoros határidőt is figyelembe véve a fentiek szerint adtuk meg véleményünket. Megjegyezzük, hogy nem biztos, hogy valamennyi elemét sikerült úgy átnézni, ahogy azt egy távolabbi határidő lehetővé tette volna. Különösen azt figyelembe véve, hogy bizonyos alegységekhez kapcsolódó anyagok 2009. szeptember 15-én kerültek fel a www.vizeink.hu honlapra.

Ha a határidő (2009. szeptember 18.) módosul, további véleményünket küldjük a www.vizeink.hu honlapra ill. levélben az ÖKO Zrt. részére.

Amennyiben szükséges, amint azt már korábban is jeleztük, adatbázisunkkal és munkatársainkkal szívesen részt veszünk a VGT további kialakításában, hiszen az ebben foglaltak közép és hosszú távon is meghatározóak Debrecen és régiójának közműves vízellátására.

Debrecen, 2009. szeptember 18.

Az összeállítást készítette:Újlaki Péter

vízgazdálkodási és ügyeleti csoportvezető

Fodor Jenő

Ivóvízágazati főmérnök
   
(lakossági észrevételező)
tiszavasvári
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos problémák főbb okainál, fontosnak tartanám megemlíteni a Tiszavasváriban üzemelő Alkaloida Vegyészeti Gyár régi földmedrű (téglagyári bányatavak) veszélyes hulladék tárolójának rekultivációs folyamatát (???).

Mivel a vegyi üzem a téglagyári bányatavakba mindennemu hulladékát beleömlesztette, egyrészét göngyölegekbe csomagolva, aminek a következményei a késobbiekre nézve még, kiszámíthatatlanok.

Tiszavasváriban kifogásolom még, hogy nem lenne szabad csak a volt bányatavakra lehatárolni a szennyező-forrást. A bányatavaknál hiába regisztrálnak jelenleg megfelelő (???) értékeket, a szennyező-anyag egy része már elhagyta a területet,

vagy nem csak innen, kerül szennyező a talajvízbe.

Megfigyeléseket, és vizsgálatokat ki kellene terjeszteni a vegyészeti gyár területére, mivel maga is egy potenciális szennyező (!!!), és a település azon részeire is, ahová a talajvíz mozgása feltételezhetően eljuttathatta a szennyezőket.

Mivel a város ivóvízhálózatának karbantartásával foglalkozom nap, mint nap szembesülök Tiszavasváriban a talaj, a talajvíz és a felszíni vizek szennyezettségével. Ez helyenként olyan durva, hogy:

- hibaelhárítás alkalmával van, mikor ki kell jönnie a munkagödörből friss levegőt venni az ott dolgozónak.

- felszíni vizet is tudok mutatni, amibe nagy bátorság, vagy felelőtlenség lenne pusztakézzel belenyúlni.

A 2009. 07. 17-én Hajdúszoboszlón tartott vitafórum jegyzokönyvében megjelentekhez szeretnék módosításokat és kiegészítéseket fuzni.(úgy lett volna értelmezhető, ha közvetlenül a jegyzőkönyvhöz van csatolva)

- A jegyzokönyvben az én értelmezésem szerint a lakossági kutakkal kapcsolatos aggodalmam jelenik meg, ezek mellett sem mehettünk el szó nélkül (foleg Tiszavasváriban).

Olyan rostásra van fúrva az országban a felso 30-35m, hogy közvetlenül átjárhatóvá tettük a szennyezok számára.

Prioritási szempontból azonban elsodleges kell, hogy legyen a vízmuves szintekre fúrt kutak állapotának a felmérése. Minden nyilvántartott kút esetén javaslom elvégezni.(Találkoztam egy 1905-ben fúrt kúttal, amely a nyilvántartás szerint már meg volt szüntetve azonban egy település ivóvízellátása valósult meg róla).

Itt szeretném felajánlani a segítségemet a környezetemben levo kutak állapotának a feltárásában.

- A gázolajfutés idoszakából a tüzeloanyag tárolására nem hordók, hanem többezer literes tartályok lettek elhelyezve a talajba, amelyek a tartalmuk miatt ugyanúgy szennyezo források, lehetnek a késobbiekben.
   
(civil szervezet)
Tájhasználat váltás a Tisza mentén
Tájhasználat váltás a Tisza mentén

A vízvisszatartás és a vízkészletekkel való mennyiségi gazdálkodás a VKI fő célkitűzései közé tartoznak. Ezeket a célokat különösen indokolttá teszik a szélsőségessé váló időjárási viszonyok és vízjárások (árvizek, belvizek és aszályok váltakozása). A jelenlegi, vizek gyors levezetését szorgalmazó rendszert tehát időszerű felváltani a vizek visszatartásával, ahogyan az anyag erre sok helyen utal is. Ennek az újszerű szemléletnek a Tisza mentén a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) program lett volna a kerete, esélye. A Tisza részvízgyűjtő VGT foglalkozik is a VTT-vel, ám megállapításai, utalásai idejétmúltak, illetve helytelenek, elmulasztja felhívni a figyelmet több komoly problémára.

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése

Az anyag úgy említi a VTT programot és annak szakmai tartalmát (132. és 231. oldal), mintha minden az eredetileg elfogadott koncepció szerint haladna. Az eredetileg elfogadott koncepció alatt a 1107/2003 (11.05) Kormány határozatot és az annak hátteréül szolgáló, a VÁTI Kht. által készített szakmai programot értjük. A VTT ugyanakkor mára elvesztette eredeti komplexitását, árvízvédelmi programmá egyszerűsödött. Ezt a lényeges változást egy VKI Tisza részvízgyűjtő VGT-ben szerintünk alapvető fontosságú kitárgyalni, hiszen az így elszalasztott lehetőség igen jelentős. Ezen felül a VGT jelenlegi tartalma a félrevezető VTT hivatkozásokkal egyszerűen téves, a VTT program ugyanis jelenleg nélkülözi a komplexitást, különösen a tájhasználat váltásra annak idején 2003-ban javasolt program elemeket. A tájhasználat váltás nem indult el, sőt még az arra irányuló törekvések is elakadtak évekkel ezelőtt. Ahogyan alább arra kitérünk, jelenleg éppen az eredeti célkitűzésekkel ellentétes értelmű törvénymódosítás (2004. évi LXVII. törvény) van előkészítés alatt.

A VTT hivatkozása a VGT-ben ezért teljes átdolgozást kíván, számot adva a valóságról, az eredeti célkitűzésekkel ellentétes jelenlegi tendenciákról, és ennek ismeretében a javasolt, VKI által megkívánt korrekcióról, intézkedésekről.

Ami a finanszírozást illeti, a VGT úgy fogalmaz, hogy a "1107/2003. (XI. 5.) számú, "a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról" című határozat elvileg megteremtette a VTT I. ütemének megvalósításához szükséges anyagi feltételeket" (231. oldal), ami szintén félreérthető és helyesbítést igényel. A program 2003-as tervezése és szakmai vitája idején az EU tagságunk által meghatározott támogatási rendszer még csak előkészítés alatt volt. Ekkor a VTT koncepció még központi pénzek megfelelő allokációját vetítette előre a program megvalósítására. EU csatlakozásunk után, 2005-2006 folyamán egyértelművé vált, hogy a források pályázati rendszerek formájában lesznek elérhetőek. Az eredeti VTT finanszírozási koncepció tehát itt elvérzett, a folytatásban a VTT megvalósítására pl. KEOP pályázatokat kellett előkészíteni. Ezeket az előkészületeket egyébként a vízügyi államigazgatás meg is tette, de már csak az árvízvédelmi célokra irányuló tartalommal. A program tehát részben ezáltal veszítette el komplexitását.

Az UMVP ’Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése’ célprogramja nem csak az anyagnyerő helyekre kellene vonatkozzon, ahogyan arra a VGT utal (232. oldal), és ez nem egyszerű kötözködés, hanem koncepcionális kérdés. A VTT komplex szemlélete éppen arra irányult, hogy a mélyen fekvő, mentett oldali ártéri területeken a térszinteknek megfelelő haszonvételeket kell kialakítani és arra szükséges kifizetéseket meghatározni. Egy ártéri tájon tehát optimális esetben minden arra -- térszint szerint -- alkalmas területen vizes élőhelyet érdemes kialakítani, nem csak az anyagnyerő helyeken. Ez volna az ártéri tájgazdálkodás lényege.

Az árvízi vésztározók

Eddig a cigándi árvízi vésztározó készült el olyan formában, hogy ahhoz kapcsolódik egy tájgazdálkodási mintaterület, valamint a tározó kialakítása lehetővé teszi a rendszeres, évenkénti vízkivezetést a vésztározó funkción felül. Ezen felül készülnek a beregi vésztározó tervei, melyek szintén tartalmazzák a rendszeres vízkivezetést lehetővé tevő műtárgyakat.

Ezekben az egykor víz járta, Tisza menti ártéri öblözetekben fontos lett volna kellő támogatás, előkészítés, népszerűsítés és képzés mellett valóban elérni a minél teljesebb tájhasználat váltást. Az "ártér reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel" beépítése a VTT program egyik jelentős szemléletbeli váltása volt. Mára azonban látszik, hogy a gazdálkodók nem kapták meg azt a támogatást, tájékoztatást és szemléletformálást, ami ehhez a tájhasználat váltáshoz szükséges lett volna. Ennek legfontosabb oka tapasztalataink alapján a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) hozzáállása az újjáélesztett (VTT) árterek tájhasználat váltásának kérdéséhez. A minisztérium nem tett lépéseket annak érdekében, hogy a tájhasználat váltáshoz kedvet csináljon az érintett területeken.

Az ártéri tájgazdálkodás ügye tehát rosszul áll hazánkban, ezt fontos volna megemlíteni, hiszen egy fontos lehetőséget szalasztunk el, amely a VKI szempontjából is pótolhatatlan.

Kérdéses, hogy az árvízi víztöbbletek szabályozott kivezetése és visszatartása nélkül megvalósítható-e hazánkban a készletekkel való kívánatos mennyiségi gazdálkodás, a folyók menti kistájak jó ökológiai állapotának megőrzése és a mezőgazdaság vízhiányának kezelése.

Javasoljuk ezért, hogy a VGT térjen ki erre a problémára és tegyen határozott javaslatot a VTT eredeti, 2003-ban tervezett komplex megvalósítására, a Tisza menti árterek újjáélesztésére szabályozott vízkivezetéssel.

A tájhasználat váltás kudarca

Az anyag szemlélete is tükrözi azt a felismerést, hogy a védett területek védelme nehezen biztosítható az azokat körülvevő és azokra hatással levő mezőgazdasági területek megfelelő, természetközeli használata nélkül. A mezőgazdaság környezeti terhelésének csökkentése természetesen a vizeink jó állapotának is egyik alapfeltétele. A tájhasználat, illetve művelési ág váltás ezért vizeink minőségének és ökológiai állapota védelmének egyik legfontosabb, a problémák okaira ható eszköze.

Ahogyan arra fentebb utaltunk, az FVM kompetenciájába tartozik ennek a tájhasználat váltásnak a serkentése a támogatás politika, a tájékoztatás és a népszerűsítés eszközein keresztül. Meggyőződésünk, hogy ezzel a felelősségével a szakminisztérium nem élt, és jelenleg sem látható ennek a káros tendenciának a megváltozása.

A tájhasználat váltás ügyének elszabotálása különösen látványos volt az első elkészült VTT tározó, a cigándi tározó területén, ahol végig a beruházás megvalósításának 4 (!) éve alatt egyetlen gazdálkodói egyeztetés, felkészítés sem történt. Ezt a hiányosságot a beruházó VKKI sem igyekezett orvosolni. Az ártéri tájgazdálkodásra a tározó területén és a kapcsolódó tájgazdálkodási mintaterületen jelenleg a gazdálkodók részéről nincs jelentős igény, ám ezen a történtek ismeretében nem is lehet csodálkozni.

Napjaink aktualitása a VTT törvény módosításának egyik javaslata, amely a VTT tározó területeken az eddig érvényben lévő, és az intenzív művelésre vonatkozó korlátozásokat feloldja. Ennek értelmében bármilyen művelési mód és vegyszer használat jogosult lenne támogatásra éppen úgy mint a tározókon kívüli területek. Ezzel a módosítással eltávolítjuk a tájhasználat váltás ösztönzését, azaz megadjuk a kegyelemdöfést az eredeti, komplex VTT koncepciónak, melyben -- ha nem is tökéletes szakmai koncepció alapján - a Tisza menti tájhasználat váltás komoly szerepet és esélyt kapott. Ez a módosítás véleményünk szerint ellentétes a VKI szemléletével és a konkrét szennyezések veszélyei okán veszélyezteteti annak megvalósítását.

A VKI megvalósítása apropóján kérjük a hazai agrár-környezetvédelmi csomagok -- különösen a vizes élőhelyekre vonatkozóak - felülvizsgálatát, megfeleltetését a VKI célkitűzéseinek. Ez érintheti a tájhasználat váltásra kínált kifizetések mértékét, a gazdálkodók tényleges bevonását, a tájékoztatást és a népszerűsítést egyaránt. Egy ilyen irányú szemléletváltás nélkül a VKI számos célkitűzése, elsősorban a tájhasználat váltást feltételező célkitűzések egyszerűen irreálisak lesznek.

Cselószki Tamás

E-misszió Egyesület

cselo@t-online.hu
   
(önkormányzat)
J-Nk-Szolnok Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozata a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekről
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 142/2009.(IX.25.) számú határozata a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésének állásáról szóló tájékoztatóról:

1)A Megyei Közgyűlés a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésének állásáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

2)A Megyei Közgyűlés szükségesnek tartja a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben rögzítésre kerülő, a felszíni és felszín alatti vizek minőségét javító, időben ütemezett intézkedések megyei és regionális bontásban történő kimutatását, hogy azokat a jövőben készülő fejlesztési koncepciókban és programokban is érdemben figyelembe lehessen venni.

3)A Megyei Közgyűlés egyetért a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezdeményezésével, miszerint a megyei és régiós fejlesztési programok kialakítása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben elfogadott intézkedések figyelembevételével történjen meg a következő európai uniós költségvetési ciklusban.

4)A Megyei Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy az előző pontokban foglaltak megvalósítása érdekében a szükséges kezdeményezéseket megtegye.

Határidő: 2009. december 31.

Felelős: Fejér Andor, a megyei közgyűlés elnöke

5)A Megyei Közgyűlés megköszöni a tájékoztató elkészítését a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak.

E r r ő l:

1.Fejér Andor, a megyei közgyűlés elnöke

2.Búsi Lajos, a megyei közgyűlés alelnöke

3.Kovács Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke

4.Kiss János, a megyei közgyűlés alelnöke

5.Rentzné Dr. Bezdán Edit megyei főjegyző

6.Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda

7.Varga István miniszter, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

8.Dr. Debreczeni Ferenc igazgató, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft, 4028 Debrecen, Simonyi u. 14.

9.Karancsi Tamás igazgató, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft, 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2.

10.Lovas Attila igazgató, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Pf.: 63.

é r t e s ü l n e k.
   
(államigazgatási szervezet)
A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács munkaszervezetének véleménye a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervről
Tisztelt Öko Zrt!

Csongrád megye területfejlesztési, valamint környezetvédelmi koncepciójának, illetve területrendezési tervének áttekintését követően -- figyelembe véve a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács 2009. október 1-én e téma tárgyalásánál elhangzottakat is -- az alábbi észrevételeink vannak a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv kapcsán.

Csongrádi Duzzasztómű létesítése

A Tisza részvízgyűjtő-gazdálkodási Terv (továbbiakban: VGT) 8.3 Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések című fejezetében "DU1: Duzzasztók üzemeltetése az alvizi szempontok, illetve a hosszirányú átjárhatóság figyelembevételével" című intézkedési javaslat véleményünk szerint kiemelkedően fontos a Tisza csongrádi szakaszán. A 8.8.1. fejezetben azonban konkrétan nincs ez a lehetőség megemlítve, pusztán az árvízi tározók kialakításának szükségességét taglalja az anyag. Javasoljuk a csongrádi duzzasztómű megemlítését, programba építését -- mint lehetséges megoldási formát --, mely hozzájárulna a Tisza szélsőséges vízjárásának további mérsékléséhez, az időszakos vízhiányok megszüntetéséhez, emellett megteremtené a biztonságos vízszolgáltatás feltételeit. Nem utolsósorban érdemes megjegyezni, hogy a duzzasztóműre telepíthető vízi erőmű környezetbarát módon termelne elektromos áramot, hozzájárulva a térség energiaellátásához.

A fentiek érdekében a Csongrád Megyei Közgyűlés már a 2005. júniusi ülésén -- egyéni képviselői indítványra -- tárgyalt a csongrádi duzzasztómű megvalósításának szükségességéről, és kezdeményezte a beruházás megvalósításának a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti fejlesztési tervben való szerepeltetését. 2007. október 19-én a Közgyűlés a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (a továbbiakban VTT) program megvalósítása ügyében a Tisza-menti önkormányzatok által megfogalmazott kezdeményezés kapcsán tárgyalt ismét a csongrádi duzzasztómű megépítésének területfejlesztési jelentőségéről. Később a Közgyűlés 135/2007. (X. 19.) Kgy. határozatának 2. b. pontjának értelmében kezdeményezte a kormánynál, hogy a VTT további árvízvédelmi fejlesztései műszaki tartalmának, ütemezésének és programjának felülvizsgálata során vegyék figyelembe a csongrádi duzzasztómű beruházásra vonatkozó kezdeményezéseket, és ennek érdekében készüljön részletes hatásvizsgálat és hatástanulmány a beruházás megvalósítására vonatkozóan. (A stratégiai fontosságú fejlesztési tervek kiemelt, illetve nagyprojektként történő támogatásának és akciótervi nevesítésének minimális feltétele, hogy az értékeléshez megalapozó tanulmány álljon rendelkezésre.)

A megye -- a korábbi kezdeményezésekre vonatkozó kormányzati álláspont ismeretében -- a megalapozó tervezési munka első lépéseként vállalta azt fel, hogy a Tisza csongrádi szakaszán tervezett duzzasztómű döntés-előkészítő tanulmányát elkészítteti. A dokumentumot a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács munkaszervezete is véleményezte 2009. nyarán.

A Csongrád Megyei Területfejlesztési Koncepció "A közlekedési törzshálózatok fejlesztése, a nemzetközi összeköttetések javítása" című 2.4. számú alprogramja hangsúlyozza, hogy a vízi út fejlesztésének vonatkozásában jelentős szerepe lenne a Csongrádi Duzzasztómű megépítésének, melynek várható területfejlesztési kihatása a régió és ezen belül a megye számára kiemelt jelentőségű. Területfejlesztési szempontból vizsgálva a tervezett létesítmény a régió, illetve szűkebb értelemben a megye környezeti-gazdasági fejlődését elősegítené:

-árvíz-mentesítés, folyószabályozás, hajózás;

-belvízrendezés;

-öntözés;

-tógazdálkodás, halászat;

-vízellátás, csatornázás;

-vízminőség-védelem és a

-vízkészlet-gazdálkodás terén.

Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt követően természetesen további megalapozó tervekre, környezeti-gazdasági hatásvizsgálatokra van szükség a duzzasztómű megvalósítása ügyében, ugyanakkor a jelen vízgyűjtő-gazdálkodási terv keretében -- még ha az elsősorban ökológiai szemléletű is -- nem hagyható figyelmen kívül a duzzasztómű vízkészlet-gazdálkodásra gyakorolt hatásának integrált vizsgálata.

Nitrát szennyezés kezelésének kérdése

A VGT kiemelten foglalkozik a nitrát érzékeny területekkel, illetve a további szennyeződések elkerülésével kapcsolatos kérdésekkel. Véleményünk szerint jelenleg a Dél-Alföld mezőgazdasági területein felhasznált műtrágya kevesebb, mint 40%-a az 1980-as években alkalmazott mennyiségnek. Ha ezt összehasonlítjuk Hollandia 1 ha mezőgazdasági területre jutó műtrágya, illetve az állatállomány tartásából származó egyéb szerves anyag okozta nitrát terheléssel, akkor az közel tízszerese a magyar mezőgazdaság által okozott nitrát szennyezésnek. A helyzet tehát nem annyira kedvezőtlen, mint ahogy azt a dokumentum lefesti, ezért mindenféleképp fontosnak tartjuk azt, hogy a VGT-ben a téma kapcsán olvasható intézkedések a mezőgazdasági szakemberekkel ismét egyeztetésre kerüljenek. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács véleménye szerint a nitrát szennyezés kapcsán levezetett országos modell nem feltétlenül egyezik a területi mezőgazdasági szakigazgatási szervektől kapott adatokkal, ezért javasoljuk a tervet ezen a téren felülvizsgálni.

Használt termálvizek elhelyezése

Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójának 5.4. Integrált környezetkímélő infrastruktúrák fejlesztése c. alprogramja szerint "a megye termálvízkincsének többcélú hasznosítása (energetikai, balneológiai, gyógyászati, kommunális, mezőgazdasági, ipari technológiai) kiemelten támogatható. A geotermikus energia üzemszerű komplex hasznosításának középtávon való kifejlesztése, valamint a gyógyhatású termálvizek idegenforgalmi hasznosítása és környezetkímélő elhelyezésének biztosítása lenne indokolt."

A használt termálvizek elhelyezésének gyakorlata jelenleg semmiképpen sem egyeztethető össze a Víz Keretirányelvvel. Napjainkban túlnyomó részük a felszíni vízfolyásokba kerülnek, melyek eltérő oldott só- és ásványianyag-tartalma, hőmérséklete miatt szennyező forrásként lehetnek jelen, megváltoztatva a felszíni vízfolyás kémiai összetételét, ezáltal veszélyeztetve annak ökoszisztémáját. E probléma orvoslására egyre inkább előtérbe kerül hazánkban az Unió által is preferált eljárás, melynek keretében a használt termálvízet visszasajtolják az eredeti vízadó rétegbe. A Dél-alföldi Régió már 2005-ben elkészíttette a termálvíz hasznosítási stratégiáját, melynek fő céljai a hatékonyság növelése és a visszasajtoláshoz szükséges technológiai háttér korszerűsítése mentén fogalmazódtak meg. Azonban Magyarország és különösen az Alföld geológiai-hidrogeológiai viszonyai megnehezítik a vízvisszasajtolást, mely így kevésbé gazdaságos megoldásnak tűnik jelenleg. Ezért javasoljuk további kutatások (pl.: hőszivattyús rendszerek fejlesztése, termálvíz-testenkénti dinamikus vízkészlet-gazdálkodás), modellezések folytatását ebben a témában, ennek finanszírozására pedig további pályázati források megnyitását.

A VGT a termálvíz visszasajtolást megfelelő kompenzációval képzeli el a jövőben, ugyanakkor e tervben nincsenek ösztönző rendszerek kellőképpen megfogalmazva. A Csongrád Megyei Önkormányzat többszöri felterjesztésének, valamint a megye országgyűlési képviselői indítványának eredményeként végre elmozdulás tapasztalható, hiszen a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény nemrégiben közzétett módosítása már az alábbiak szerint határoz: A vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv a már vízjogi engedéllyel rendelkező energiahasznosítási célú termálvíztermelés esetében -- meghatározott szempontok alapján kérelemre engedélyezheti a visszatáplálás mellőzését. A vízfelhasználó által a tárgyévben befizetendő víz-készletjárulék csökkenthető a visszasajtolást biztosító kút kialakítási költségének igazolt összegével, ezáltal segítve a vállalkozás gazdaságosabb működését.

A Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének áttekintését követően összefoglalásként megállapítható, hogy a felszíni és felszín alatti vízbázisoknak a Víz Keretirányelv előírásai szerinti jó állapotba hozása komplex feladat, mivel minőségi paramétereik alakulásában nemcsak antropogén, hanem természeti (földtani, hidrogeológiai, ökológiai) viszonyok is szerepet játszanak.

Végezetül megköszönjük, hogy a tervezési folyamatnak részesei lehettünk. Reméljük, hogy véleményünkkel tovább tudjuk segíteni az Önök munkáját.

Tisztelettel: Magyar Anna, a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke
   
(civil szervezet)
A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA
A terv kézirattal kapcsolatban az alábbi észrevételeket, megerősítéseket vagy javaslatokat tesszük:

5.6.1.1 Hidromorfológiai problémák ; 8.3 Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések

Hullámtér: árvizek gyors lerohanása, a lefolyási sávok kitakarítása, tájhasználat a hullámtérben:

A Tisza hullámtere töredéke az egykori ártérnek, így a szűk hullámtérben megnyilvánuló problémák közül több orvosolható a hullámtér bővítésével. A bővített hullámtér növényzete (érdessége), a területhasználat különféle módjai segítik az árvíz elhelyezését, levonulását, későbbre való tartalékolását.

A fokrendszer egyes elemeinek összekapcsolása a hullámtérrel, a víztároló kapacitás növelése a mentett oldali, mély fekvésű területeken (mélyártér, szelíd árasztás) egyszerre több kedvező hatást okoz: árvízi csúcs csökkentése, Alföld víztartalékainak helyreállítása (javítása), a gazdálkodás alapfeltételeinek javítása, változatos tájhasználat az ökológiai tartalékok érdekében. (Ökológiai tartalék alatt értendő a tájnak az a képessége, hogy az ember változó igényeihez tartalékai révén tud változó lehetőséget kínálni -- pl. a közeledő energiaválság a helyben termelt élelmiszer, építőanyag, tüzelő iránti keresletet fogja okozni; a klímaváltozás miatt egyre nagyobb víztartalékok szükségesek.)

Javasoljuk gazdasági elemzéssel alátámasztani annak a környezeti szolgáltatásnak az értékét (árvízveszély csökkentése), melyet a vízbefogadó földterület tulajdonosa, használója tesz a társadalom felé, és ezt a szolgáltatást megfizetni.

Javasoljuk továbbá, hogy a tervekben hangsúlyosabban adjunk teret a természetközeli parti zonációnak, hogy kifejthesse vízminőség javító hatásait.

5.6.1.2 A Tisza vízminősége

Külföldről jövő szennyezés

A Víz Keretirányelv jó lehetőséget ad arra, hogy a szomszédos országokkal közösen találjunk megoldásokat a határon átnyúló problémákra. Magyarországnak sokkal erőteljesebben kell kiállni saját érdekeiért! A szomszédos országokkal történő egyeztetések és azok eredményeinek (intézkedések) részletesebb bemutatása szükséges a tervben, mert jelenleg ez igen gyenge része az anyagnak.

A WWF saját tapasztalata a témában, hogy a határainkon túli felvízi szakaszok, területek lakossága részéről megvan az együttműködő készség, és felismerték a környezet kínálta lehetőségeket, melyek együttesen a környezet óvása, állapotának javítása felé mutatnak. A szükséges intézkedések költségesek, de hazai segítséggel, lobbimunkával javítható a forráshiány.

Javaslatok:

Közös pályázatok kidolgozása -- a kormányzat önrésszel, pályázatírási támogatással segítheti a civilek, oktatási intézmények munkáját.

Ha az államok felső vezetésével nehézkes a kommunikáció, alacsonyabb szinten érdemes együtt dolgozni: pl. a polgármesterek szintjén (jelenleg is van kapcsolat, ezt kell fejleszteni, a pályázatok elkészítésével pl. közös hulladéklerakó kialakítására, képzésekkel).

6.4 fejezet Új fejlesztések:

A VKI (4. cikk (7)) szerinti igazolás számonkérése érdekében a döntéshozó és az engedély kiadó szerveknek alapos felkészítés szükséges annak érdekében, hogy maradéktalanul számon tudják kérni az új fejlesztésekre vonatkozó VKI követelményeket.

6.5 fejezet Döntési prioritások alapelvei:

Megfontolásra javasoljuk azt, hogy két további szempontot is vegyenek figyelembe a prioritási sorrend felállításakor:

- Az adott víztest mesterséges vagy természetes-e.

- Az adott víztest "ökológiai szerepe" az adott területen mekkora.

7.2.4 fejezet A vízszolgáltatások külső költségeinek jelenlegi megfizettetésének

helyzete:

"Egyéb (pl. vízienergia, gazdasági célú tározás, duzzasztás, hajózás vízhasználatokra új pénzügyi ösztönzők bevezetése (erre irányuló vizsgálatok eredményének függvényében)."

A "szennyező/használó fizet elv" támogatandó! Ennek fontos része, hogy a fent felsorolt vízhasználatok, vízhasználók is "fizessenek". Azonban a terv kéziratból hivatkozott mondatból úgy tűnik, hogy ehelyett támogatást kapnának ezek a vízfelhasználók. Kérjük ennek mielőbbi javítását a tervben.

.

8.1 Tápanyag- és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések

Tápanyagcsökkentés

A tápanyagok bemosódásának megelőzésére

Javaslatok:

1. A folyók hullámterében, part menti sávjában csak természetes növényzet kaphat helyet, vetett kultúra nem.

2. A műtrágya használat (differenciált) korlátozása a teljes vízgyűjtőn, a szerves trágya használatának szabályozása.

3. Több vizes élőhely a folyóvizek mentén, hogy a szűrőhatás érvényesülhessen.

4. A mellékvízfolyások Tiszába torkollása felett oldalirányú kivezetéssel vagy kiszélesedő mederrel szűrőágyon való átvezetés.

5. Alapvető, hogy a kölcsönös megfeleltetés kötelmi előírásait tartassák be a gazdálkodókkal.

8.3 Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések

Holtágak feltöltődése

A holtágak szukcesszióját a növényzet visszaszorításával késleltetni (pl. nádvágás vagy bivallyal legeltetés). Ez a mentett oldali és a hullámtéri holtágak esetében egyaránt fontos.

8.8.1 Tisza

VTT tájgazdálkodás

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése végrehajtása jelen formájában nem szolgálja a VKI célkitűzéseit, kizárólag az árvizek gyors levezetését. Ha az árvízvédelmi célok mellé újra tudnánk környezet- és természetvédelmi célokat rendelni, s forrást a megvalósításukhoz, az ismét egy tető alá hozhatná a két célt. Ehhez politikai (értsd: Kormány-) szintű elhatározás szükséges, mert a Tisza menti régió e mintaterületein (a tározókban) a jelenlegi, többségében intenzív gazdálkodás gyökeres átalakításáról szól. Szükséges hozzá, hogy:

- az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések közül a tározókban gazdasági alapon is megérje a gyepgazdálkodással, vizes élőhelyek fenntartásával kapcsolatos célprogramokat választani, az ezekre való átállást (akár a mostani gyepgazdálkodásra való átállásnál is nagyobb mértékben) kiemelten támogatni;

- a gazdálkodók tudjanak e lehetőségekről azáltal, hogy erre szakosodott tanácsadó hálózat segíti őket a váltás előkészítésében és a váltás során, után;

- a tározókban rendelkezésre álljanak azok a műtárgyak, amelyek lehetővé teszik az egyes (különböző tulajdonoshoz tartozó) területek különféle vízellátottságának biztosítását, a minden évi sekély árasztást.

Ez csak a tárcák összefogásában valósulhat meg, integráltan, igazi Programként működtetve. Amíg ezen feltételek nem adottak, addig nem érdemes a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztését pozitív értelemben összefüggésbe hozni a Víz Keretirányelvvel.

Ezzel párhuzamosan, a tározókat mintegy mintaterületként használva javasoljuk felhasználni a BMGE 2006-ban befejeződött -- mélyárterekkel foglalkozó -- kutatásának eredményeit. Ha a már megépült, ill. következő 2-3 évben megépülő tározókban működtetni tudjuk a szabályozott tájgazdálkodást, akkor a rendszer később a tanulmány tárgyát képező mélyárterekre is kibővíthető lesz.

KEOP hullámtér projekt, levezető sávok

A hullámtérben a lefolyási sávok kitakarításával az ártér (ma hullámtér) ökológiai funkcióit gátolják. A legfontosabb funkciók: szennyezések megszűrése, tápanyagterhelés (N, P) felvétele a növényzet által, élőhelyek. Ezek az ember számára is közvetlenül hasznosítható, illetve tartalék erőforrást jelentenek (gazdasági hasznosítás pl. hal-, vadgazdálkodás, rekreáció).

A lefolyási sávok a hasznosítható többletvíz gyors leszaladását fokozzák, a vízmegtartó szemlélettel ellentétesen.

A hullámtér kis érdességű növényzete lehet gyep, azt megfelelő legeltetéses állattartással vagy kaszálással kell évente több alkalommal karban tartani. Amíg erre nincs biztosíték (a gazdálkodói hozzáállást egyértelműen lehet támogatási rendszerrel irányítani), addig kockázatos a növényzet irtása -- pontosabban rosszabb helyzetet fog okozni vízlevezetési szempontból is, hiszen feljön a gyalogakác, ráadásul ökológiai szempontból is káros.

A gyalogakác esetében, amely nemkívánatos faj, nagyon idős állomány esetén az állományban eldőlő idős egyedek léket teremtenek, így az őshonos nyár, fűz fajok teret nyernek. Azonban ha kiirtják a gyalogakácot, miközben annak folyamatos irtása vagy a terület kezelése nem biztosított, akkor a beavatkozás előtti állapothoz képest is romolhat a helyzet.

Javaslat:

Az extenzív gazdálkodás terjedésének elősegítése úgy pénzügyi ösztönzőkkel (vidékfejlesztési kifizetések), mint szaktanácsadással.

8.8.6 Duna-Tisza közötti homokhátság

A terv kéziratban nem szerepel a Csongrádi vízlépcső (amivel egyetértünk), azonban a fórumokon szó volt róla, így néhány gondolatot ezzel kapcsolatban leírunk.

A vízlépcső (medertározás) nem oldja meg a csapadékhiányos időszakok problémáit, mert

többek között a tavaszi víztöbbletből nem tud megtartani semennyit, illetve a nyári vízhiányos időszakban drasztikusan csökkenti az alvízi szakaszra engedett víz mennyiségét, ami felveti a vízhasználati kérdéseket, az alvízi szakaszok vízhez való jogának sérülését.

Negatív hatásai:

Problémák a hosszirányú átjárhatóság, a vízminőség, a vízmennyiség, a vízjáték, a medermorfológia, a hidrodinamika és a hordalékszállítás terén. Felvízi szakaszon: állóvíz, KOI és BOI, feliszapolódás, N és P feldúsulása. Alvízi szakaszon: vízhiány, nagy vízszintingadozás, medermélyülés, emiatt állóvíz kialakulása egy rövid szakaszon.

Támogatjuk, hogy ökológiai hatásai miatt a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben nem szerepelhet.

A vízhiány megoldatlansága látszik abból is, hogy árvíz idején (amikor nem csak a meder, hanem az árvízvédelmi töltés tetejéig tele van a Tisza vízzel) a töltés túloldalán, 1 km távolságban már aszálykár tapasztalható -- méghozzá rendszeresen.

Vízlépcső helyett a VKI-konform jó és ökológiailag és gazdaságilag egyaránt fenntartható megoldás a mélyárterekbe, fokokba, vagy kijelölt mélyfekvésű területekre történő kivezetés, vízmegtartás a tájban, az apró erek hálózatának helyreállítása.

Víztestek besorolása

A "Tisza Hármas-Köröstől déli országhatárig" víztest esetében a mellékelt Excel táblázat szerint belvízvédelem miatt erősen módosított a víztest. Nem értünk egyet e víztest erősen módosított víztestté nyilvánításával. Kérjük részletesen indokolják meg ezt a döntést.

9. fejezet, Kapcsolódó fejlesztési programok és tervek:

A fejezetben az ’A, B,’ stb pontok alatt felsorolt programok megvalósítása során figyelemmel kell lenni a VKI célkitűzéseire. A cél, hogy csak VKI kompatibilis projektek valósulhassanak meg a jövőben. Ezért a programok kiírásakor részletes útmutatás szükséges a VKI követelményeiről, amikre a pályázóknak tekintettel kell lenniük. Ezen felül pedig képzéssel és segédlettel kell segíteni a pályázatok elbírálóit annak érdekében, hogy pontosan tudják számonkérni a pályázóktól ezeknek a követelményeknek a teljesítését. Ezeknek első lépésben a már zajló projektekben kell megvalósulnia (ld. 8.8.1, 8.8.2, 8.8.3.fejezetek), de a későbbiekben minden olyan projektben, aminek hatása van vizeinkre. A 6.4-es fejezetben szerepelnek ehhez hasonló megállapítások, ugyanezeket az alapelveket kell követni itt a 9-es fejezetben felsorolt fejlesztési programok esetében.

Az intézkedések részletes megtervezéséhez és kivitelezéséhez a források biztosítását már most el kell kezdeni. Ez legkézenfekvőbb az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program esetében. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekből fordítsanak elegendő forrást arra, hogy ez elégséges legyen a VKI célkitűzések eléréséhez szükséges tájhasználat váltáshoz. Javasoljuk az AKG vizes élőhely célprogramok mihamarabbi beindítását, először az ország egyes területein kísérleti szinten. Ehhez -- ahogy a terv is írja -- a MEPAR szintű lehatárolás is elengedhetetlen.

WWF Magyarország

Budapest, 2009. november 18.
   
 
           

                                   
GY.I.K.IMPRESSZUMKAPCSOLATLINKEKCOPYRIGHTMÉDIATÁMOGATÓK