Azonosító: Jelszó: Regisztráció Elfelejtette a jelszavát?
5 hozzászólás   Utolsó hozzászólás: 2009/07/30 22:38  (Dr. Győri Zoltán)
2009/05/22 18:39
Konzultációs anyag véleményezése (Véleményezése lezárult)
Téma megnyitása és hozzászólás >>
A konzultációs anyagot a "PDF megnyitása az interneten" vagy "PDF lementése" lehetőségeket használva tekintheti meg.

A konzultációs anyaghoz további mellékletek is kapcsolódnak:
1. melléklet: Konkrét intézkedések és célkitűzések a 2-17 Hortobágy-Berettyó alegység víztestein (XLS - 0.06 MB)
2. melléklet: Intézkedések leírása (PDF - 0.42 MB)
3. melléklet: 2-17 Hortobágy-Berettyó alegység térképei (PDF - 6.48 MB)

A konzultációs anyag 1. mellékletének tartalma frissítésre került 2009.07.13-án.
1. melléklet országosan összesített, frissített táblázatai:
Konkrét célkitűzések és intézkedések a vízfolyásokon (XLS - 0.06 MB)
Konkrét célkitűzések és intézkedések az állóvizeken (XLS - 0.06 MB)
Konkrét célkitűzések és intézkedések a felszín alatti vizekre (XLS - 0.06 MB)

Vitafórum dokumentumai 2009.07.17. Hajduszoboszló:

Vitafórum emlékeztető PDF
Fórum általános bevezető előadása PDF
Az alegységet érintő problémákat és intézkedéseket bemutató előadás PDF
(külső szakértő)
Debreceni Vízmű Zrt. hozzászólása
A Debreceni Vízmű Zrt. közüzemi vízellátással és csatornázással kapcsolatos tevékenysége során felszín alatti és felszíni vízbázisokat és a felszíni vízfolyásokat egyaránt igénybe veszi. Működési területünkön a felszín alatti vízbázisokra telepített mintegy 100 darab kúttal a 83 -- 267 m mélységközben található pleisztocén-pannon korú rétegeket termeljük, míg a Keleti-főcsatornára telepített és Balmazújvároson lévő Felszínivíz Tisztítóműtől tisztított felszíni vizet veszünk vízellátási célból. A két vízbázis együttes használatával ivóvíztermelésünk jelenleg 15.000 ezer m3/éves szinten van.

A 14.200 ezer m3/évi városi szennyvíz mennyisége mechanikai és biológiai tisztításban részesül, a szennyvíz tisztítottan az időszakos vízfolyásba a Tócó csatornába kerül bebocsátásra.

Ezen tények miatt tartjuk fontosnak azt, hogy a részvénytársaságunk alaptevékenységeinek távlatait meghatározó vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel (VGT) kapcsolatos véleményalkotásban részt vehessünk.

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv céljaival egyet értve, az alábbi javaslatainkkal kiegészítve ill. a VGT eddigi munkaközi anyagaiban nem érintett vagy kellően nem részletezett részfeladatokra adott véleményünket ajánljuk a végleges változat elkészítésekor figyelembe venni.

A www.vizeink.hu honlapról letöltött konzultációs anyagok tanulmányozását követően az alábbiak szerint adjuk meg véleményünket.

I.Vízellátás

Részvénytársaságunk vízellátási tevékenysége két vízgyűjtő-tervezési alegységhez kapcsolódik, melyek az alábbiak:

1.2-15 Berettyó alegység

2.2-17 Hortobágy-Berettyó alegység

A vízbázisok közül a hozzánk kapcsolódó felszíni vízbázis a Keleti-főcsatorna. A 2-17

jelű alegység konzultációs anyagának 3.1. "Környezeti célkitűzések és mentességek (derogációk)" című fejezetében a 2015-ig jó állapotot vagy jó potenciált elérő felszíni víztestek között a Keleti-főcsatorna észak és a Keleti főcsatorna dél egyaránt szerepel. A megállapításokat tudomásul véve a vízellátási célból általunk is használt felszíni vízfolyással a továbbiakban nem kívánunk részleteiben foglalkozni. Megjegyezni kívánjuk azonban, hogy a konzultációs anyagban nincs még utalás sem azzal kapcsolatban, hogy havária esetén a Kelet-főcsatorna vizét vízellátásra nem, vagy csak erős korlátok között lehet igénybe venni.

A felszín alatti víztesteket tekintve a fenti két alegység konzultációs anyagából nem derül ki, hogy a Debrecen város vízellátásának alapját képező felszín alatti vízbázisok melyik alegységben milyen arányban szerepelnek. Az alegységek határvonala Debrecen esetében nem jelenti a felszín alatti víztestek elhatárolódását. Ezért merül fel kérdésként, hogy a 2-15 alegység 2.2.2.1. "Mennyiségi problémák" fejezetében ivóvíz célú vízkivételként említett 5.613 ezer m3/év, illetve a 2-17 alegység 2.1.2. "A vízgyűjtő vízviszonyai" fejezetébe tett 23.233 ezer m3/év ivóvíz célú kitermelt vízmennyiségen belül milyen százalékban szerepel a Debrecen közműves vízellátásához elmúlt években igénybe vett mintegy 4.100 ezer m3/év felszíni és a kutakból termelt 10.800 -- 12.800 ezer m3/év felszín alatti víz. Az sem derül ki az anyagokból, hogy a "kitermelt éves vízmennyiség" kifejezés a felszíni és a felszín alatti vízbázis együttes használatát jelenti-e, vagy csak a rétegvízbázis ivóvíz célú igénybe vételét kell az "ivóvíz" kategória alatt érteni.

A VGT konzultációs anyagának szakmai alapjait a felszín alatti vizek mennyiségi problémákkal és minőségi állapottal kapcsolatos megállapításai képezik.

A mennyiségi problémákat tekintve a 2-15 alegység 2.2.3. fejezetében, míg a 2-17 alegység 2.2.2.1. fejezetében átfedéssel szerepel az a megállapítás, mely szerint "Debrecen város napi vízfogyasztása és az ipari, valamint egyéb saját kútból történő víztermelések évtizedekig meghaladták a rendelkezésre álló dinamikus vízkészletet (kb. 60.000 m3/d)". Kérdésként merül fel, hogy a dinamikus vízkészlet mértéke mennyire valós, illetve van-e arra lehetőség, hogy részletes számításokkal alátámasztva kerüljön megállapításra ez a távlatokat is meghatározó határérték. A víztermelési adatok időbeni alakulásával kapcsolatosan a konzultációs anyagokban a fent idézetten kívül adat, táblázat nem található. Debrecen közműves vízellátása meghatározó az alegységek víztermelésében, de a felszín alatti vízbázis termelése még a csúcs évet tekintve (1987.) is alig haladta meg az 55.000 m3/d értéket. Fontos tény, hogy a vízjogi üzemeltetési engedélyekben rögzített Debrecen I., II. és IV.sz. víztermelő üzemeinek együttes mértékadó kapacitása 2007-ig 55.000 m3/d volt, a jelenlegi egyben 2017-ig érvényes engedélyekben ez az érték 70.000 m3/d.

A mennyiségi problémákkal foglalkozó fejezetekben leírtak szerint a rétegvizek nyugalmi szintjei fokozatosan süllyednek. Ezzel szemben a Debreceni Vízmű Zrt-nél nyilvántartott adatok szerint 1988. óta a nyugalmi vízszintek emelkedése tapasztalható. Ugyanezen fejezetek alapján a vízszint süllyedés a talajvíztesteknél is megfigyelhető. Mérési adataink ugyanakkor azt mutatják, hogy Debrecenben a talajvízkutak vízszintje kiegyenlített.

A vízszintek süllyedésének elemzésénél nem szerepel az, hogy a sok felsorolt ok (csapadék mennyisége, kiskutak hatása, mezőgazdasági víztermelés, rétegvíztermelés) milyen arányban okozza a vízszintek süllyedését. A növényzet párologtató hatása, mint fontos tényező ebben a fejezetben egyik alegységben sem szerepel.

A 2-17 Hortobágy-Berettyó alegység mennyiségi problémákat elemző fejezetében (2.2.3.) a minőségi problémák elemzése is elkezdődik, ami zavaró. A minőségi problémák főcíme ("Nitrát, ammónium és arzén szennyezésekkel kapcsolatos főbb okok") félrevezető, mert a fejezetben a címben szereplő komponenseken kívül a bór, fluorid, mezőgazdasági vegyszerezésből származó toxikus anyagok mellett a rétegvizek kezelése során engedélyezett klórozási folyamat melléktermékeként megjelölt "klóraminok keletkezhetnek" megállapítás is szerepel. Úgy gondoljuk, hogy ilyen formában a klórozási melléktermékek és hatásuk túlzott hangsúlyozást kapnak, ráadásul a Debreceni Vízmű Zrt. által szolgáltatott víz a mintavételek elemzései alapján minden tekintetben és hosszú távon is megfelel a 201/2001.(X.25.) Korm. rendeletben foglaltaknak.

A "veszélyes komponensek" jelenlétének hangsúlyozása mellett a "rákkeltőek, genetikai és utódlási zavarokat okozhatnak" megállapítások gyakorlatilag a talajvíztest és rétegvíztest természetes állapotában történt elszennyeződését és e mellett a víztisztítás utáni ivóvíz veszélyét emeli ki. Ez alapján a VGT-t olvasóban az a kép alakulhat ki, hogy a felszín alatti vizek kémiai állapota nagyon rossz és a víztisztítás csak mintegy tovább ront az amúgy is kedvezőtlen állapoton.

Mind ezekkel ellent mond az, hogy a 2.3.3. fejezet ("Felszín alatti vizek") b. pontjának táblázata szerint csak 2 db sekély porózus víztest nem éri el a kémiai "jó állapotot", míg 3 db sekély porózus víztest "jó", és 4 db porózus víztest ugyancsak "jó" kémiai minősítést kapott.

Megjegyzendő, hogy szerencsés lenne a táblázat folytatásaként a kémiailag jellemzett víztestek tételes felsorolása a könnyebb azonosíthatóság miatt. A 2-15 alegység vízminőségi elemzése a 2.2.2.2. ("Nitrát- és ammónium szennyezésekkel kapcsolatos problémák") és a 2.2.2.3. ("Egyéb vízminőségi problémák") fejezetekben szerepel. A 2-15 alegység 2.3.3. "Felszín alatti vizek" fejezetének b. pontjában lévő táblázat alapján "nem éri a jó állapotot" minősítést kapott valamennyi (3 db) sekély porózus és 1 db porózus víztest, míg "jó" minősítést csak 1 db porózus víztest kapott. A víztestek részletes megnevezése itt sem szerepel.

A 2-17 alegység 2.2. "Jelentős vízgazdálkodási problémák az alegységen" fejezeten belül a 2.2.1. pontba ("Vízfolyások") került be a szennyezett felszín alatti víztestek felsorolása és az alegység területén a pontszerű szennyezőforrások fajtáinak típus szerinti darabszámos említése, ami kissé zavaró lehet az olvasó számára. A konzultációs anyagban sajnos nem szerepel a szennyezőforrások tételes felsorolás. (Megjegyzendő, hogy a szennyezőforrások darabszámos feldolgozása a 3.2.2.2. fejezetben ugyancsak részletezés nélkül még egyszer szerepel.)

A darabszámos, statisztikai jellegű, de részleteket nem tartalmazó, a pontszerű szennyezőforrásokra vonatkozó elemzés van a 2-15 alegység 2.2.2.3. "Egyéb vízminőségi problémák" fejezetében.

Mindkét konzultációs anyagba bekerült az a levezetés, melynek végén tényszerűen a következő megállapítás szerepel: "Jelenleg marad ivóvíznyerésre egy kb. 40-90 m közötti rétegösszlet, aminek kb. negyede szűrőzésre alkalmas homok." A megállapítás alapos átgondolását kérjük, mert tényszerűsége több oldalról is megkérdőjelezhető.

A 2-15 alegység 2.2.2.3. fejezetében szereplő mondatot, miszerint "A jelenlegi vízbázisok mély kutakkal vannak megcsapolva, viszonylag meleg vizet (30 oC körüli) adnak, az emberek megszokták, szeretik." túlságosan általánosnak, szubjektívnek, mindezek miatt átírást igénylőnek tartjuk.

Mindkét alegységben a 3. fejezetben ("Megoldások (környezeti célkitűzések és intézkedések)") található egy-egy táblázat, mely a célkitűzéseket és azok rövid, közép és hosszútávú megvalósítását foglalja össze. Azonban a kiindulási megállapítások (mennyiség és minőség) bizonytalansága miatt javasoljuk a táblázat átdolgozását.

A 2-17 alegység 3.2.1.2. fejezetében ("Csatornázás és szennyvízelhelyezés megoldása") az alábbi mondat szerepel vastagított betűkkel, utalva az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programra : "Ez a program a Hortobágy-Berettyó alegységen a lakosság etnikai összetétele és a természeti adottságok miatt nehezen végrehajthatónak ill. alkalmazhatatlannak tartjuk (Nyírség területe sérülékeny, a Hortobágy agyagos feltalajú)". Az idézet mondatot több oldalról is érthetetlennek és átdolgozást igénylőnek tartjuk.

A 2-17 alegység 3.2.2. "Egyéb szennyezésekkel kapcsolatos problémák" fejezetben a 3.2.2.1. pontban a "Növényvédőszerekre vonatkozó intézkedések" részletezésekor az szerepel, hogy "Az alegységhez tartozó víztest egyikében sem mutattak ki számottevő növényvédőszer szennyezést." Ezzel szemben a 2.2.3. fejezetben a vízminőségi állapottal kapcsolatos megállapítások között nagy hangsúlyt kap a növényvédőszerek megjelenésének esélye a "felső 100 m-ben előforduló vízadórétegek"-ben.

A 2-17 alegység 3.2.2.2. fejezetében ("Ipari szennyvízkibocsátások és termálvíz bevezetések korlátozása") a következő megállapítás szerepel: "Általában, így erre az alegységre is érvényes, hogy a kémiai monitoring -- különösen mikroszennyezők tekintetében -- nem megfelelő sűrűségű ahhoz, hogy megbízhatóan értékeljük a víztestek kémiai állapotát és az egyes kibocsátók hatását. Ezért a monitoring fejlesztése általános intézkedésnek számít." Ezzel a megállapítással a VGT kémiai állapotra vonatkozó fejezeti kérdőjeleződnek meg. Megjegyezni kívánjuk, hogy véleményünk szerint a meglévő monitoring rendszerek üzemeltetése sem országosan nem megfelelő, aminek elsődleges oka a mintavételek és elemzések finanszírozási problémája. A kiépítés fejlesztése jogos igényként merülhet fel, de ugyanekkor az üzemeltetésre és a kapcsolódó költségekre is gondolni kell.

A "Fenntartható vízhasználatok megvalósítása, a vizek mennyiségi állapotának javítása" fejezetek (2-15-nél és 2-17-nél egyezően 3.2.4. ill. 3.2.4.2.) az szerepel, hogy "szinte az összes, az alegységhez tartozó felszín alatti víztestek esetében a vízkivételek nagyobbak, mint a hasznosítható készlet". Mivel ez a megállapítás átgondolandó, a fejezetet is át kell dolgozni és a szükséges módosításokat meg kell tenni.

A 2-17 alegység 3.2.5.2. fejezetében ("Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása") tényként közlik, hogy "Állami keretből befejeződött Debrecen …vízbázis vizsgálata." Tudomásunk szerint ez csak az I. és II. sz. víztermelő telepek vízbázisára igaz, az ezeken túli területeken diagnosztikai vizsgálat nem történt. Mivel a határozat kiadása folyamatban van, figyelembe véve a monitoring rendszer üzemeltetésének anyagi kérdést, a kiépített monitoring rendszer további sorsa kérdéses.

Ugyanezen fejezetben szerepel az, hogy "Megvalósítható, költségviselő:….Az önkormányzati és állami feladatok megvalósítását az állam támogatja (KEOP)." Tudomásunk szerint a KEOP egy éven keresztül biztosítja a finanszírozást és magának a KEOP-pályázat sikeres elbírálásának is szigorúak a feltételei. Ezért az önkormányzati és állami feladatok megvalósításával kapcsolatos megállapítást erősen leegyszerűsítettnek tartjuk.

Továbbra is ezen fejezetben szerepel az, hogy "A szennyezések csökkentését szolgáló intézkedések esetén a vízbázisvédelmi program megvalósítója és költségviselője a szennyezés okozója (gazdák, ipar, stb.)." Gyakorlatból tudjuk, hogy ezen szép elv megvalósulásának nagyon kicsi az esélye, ezért az elv hangsúlyozása mellett a megvalósulás nehézségének kiemelést is javasoljuk.

A 2-15 és a 2-17 alegységek konzultációs anyagaihoz tartozó 1. számú mellékletben az alegységek víztesteire vonatkozó konkrét intézkedések és célkitűzések olvashatók. Véleményünk szerint a Debreceni vízmű Zrt. Debrecen közműves vízellátására vonatkozó távlati célok szempontjából a p.2.6.1. jelű víztest a legfontosabb. Ez nevesítve a "Nyírség déli rész, Hajdúság" nevet kapta és sekély porózus ill. porózus típusai vannak. A VGT jelenlegi állapotában a víztestek környezeti célkitűzéseként az szerepel, hogy a "jó állapot elérhető" a 2027. éves határidőig. A fenti véleményünket figyelembe véve lehetséges, hogy a kiindulási állapot átdolgozásra kerül és e miatt a cél elérési határideje is módosulni fog. Kérdéses számunkra a sekély porózus és porózus víztestek határvonalának helye, melyet szerencsés lenne legalább az 1.sz. mellékletben szerepeltetni. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk már most az intézkedések részletezését, különös tekintettel a sekély porózus víztestre vonatkozó "FA1: Vízhasználatok (vízkivételek, egyéb vízelvonások szabályozása igénybevételi korlátokkal" intézkedésekre.

II. Csatornázás -- szennyvíztisztítás (2-17 alegységek konzultációs anyagai 17-18 sor)

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv célja, és általános célkitűzése között a legfontosabbakat kiemelve:

--A hasznosítható vízkészlet védelem

--A szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése, vízminőség javítás.

A 2-17 alegységek konzultációs anyagaihoz tartozó környezeti célkitűzésekhez igazodó szennyvízprogram tervezési szinten megvalósult, az építési munkák folyamatban vannak.

A kommunális szennyvíz elvezetés és tisztítás program:

--Szennyvízcsatorna építések (Debrecen és az agglomerációk)

--Csatorna rekonstrukciók (ex -- infiltráció csökkentés, megszüntetés )

--Szennyvíztisztítási technológia korszerűsítés, (fejlesztések, tápanyag eltávolítás, hatásfok növelés, intenzifikálás)

--TFH kezelés közszolgáltatás bevezetése, a felszín alatti vizek terhelésének csökkentése. (szakszerűtlen szikkasztás mennyiségének csökkentése)

--Ipari szennyvíztisztítás, előtisztító berendezések megvalósítása, működtetése

tekintetében folyamatban vannak, illetve már megvalósultak.

A tisztított szennyvizet befogadó Tócó csatorna (időszakos vízfolyás) besorolása erősen módosított víztest kategória. Tervezett vízminőség javító intézkedésekkel 2021-re a befogadó állapotára a "tervezett jó potenciál" elérhető.

Az országos terv háttéranyag 3.3.3 fejezet:

A használt termálvíz közvetett és közvetlen bevezetéseinek felülvizsgálata (korlátozása,) szükségszerű. A szennyezőanyag kibocsátás csökkentésre jelenleg nincs elfogadott intézkedési terve.

A meglévő és a tervezett városi szennyvíztisztítás technológiai folyamata többlet Na --sók eltávolítására nem, és a jövőben sem lesz alkalmas.

Az nátrium sók kibocsátásának csökkentését a keletkezés helyén kell megoldani, ami a hulladék bebocsátónak megfizethetőségi problémát vet fel.

A konzultációs folyamatban a fenti véleményünkkel szeretnénk részt venni. Amennyiben szükséges, adatbázisunkkal és munkatársainkkal szívesen részt veszünk a VGT további kialakításában, hiszen az ebben foglaltak közép és hosszú távon is meghatározóak Debrecen és régiójának közműves vízellátására.

Debrecen, 2009. június 30.

Az összeállítást készítette:Újlaki Péter

vízgazdálkodási és ügyeleti csoportvezető

Ditrói JánosFodor Jenő

Szennyvízágazati főmérnökIvóvízágazati főmérnök
   
(külső szakértő)
Vízminőség
Túlzottan hangoztatják az anyag készítői a potenciális szennyezőket s ezen belül is a növényvédőszereket és származékaikat. Ezek mint az adatok is mutatják még nem olyan veszélyek amelyek a vízbázisokat komolyan veszélyeztetnék a térség talajainál. Az arzén illetve más potenciálisan toxikus elem jelenlétét rendszeresen vizsgálni kell, de a vízgyűjtőre gyakorolt hatását is kockázatelemzéssel kell feltárni.
   
 
           

                                   
GY.I.K.IMPRESSZUMKAPCSOLATLINKEKCOPYRIGHTMÉDIATÁMOGATÓK