Azonosító: Jelszó: Regisztráció Elfelejtette a jelszavát?
5 hozzászólás   Utolsó hozzászólás: 2009/09/18 21:32  (Biró Marianna)
2009/05/22 16:41
Konzultációs anyag véleményezése (Véleményezése lezárult)
Téma megnyitása és hozzászólás >>
A konzultációs anyagot a "PDF megnyitása az interneten" vagy "PDF lementése" lehetőségeket használva tekintheti meg.

A konzultációs anyaghoz további mellékletek is kapcsolódnak:
1. melléklet: Konkrét intézkedések és célkitűzések a 2-20 Alsó-Tisza jobb part alegység víztestein (XLS - 0.09 MB)
2. melléklet: Intézkedések leírása (PDF - 0.42 MB)
3. melléklet: 2-20 Alsó-Tisza jobb part alegység térképei (PDF - 5.96 MB)

A konzultációs anyag 1. mellékletének tartalma frissítésre került 2009.07.13-án.
1. melléklet országosan összesített, frissített táblázatai:
Konkrét célkitűzések és intézkedések a vízfolyásokon (XLS - 0.06 MB)
Konkrét célkitűzések és intézkedések az állóvizeken (XLS - 0.06 MB)
Konkrét célkitűzések és intézkedések a felszín alatti vizekre (XLS - 0.06 MB)

Vitafórum dokumentumai 2009.07.22 Szeged:

Vitafórum emlékeztető PDF
Fórum általános bevezető előadása PDF
Az alegységet érintő problémákat és intézkedéseket bemutató előadás PDF
(lakossági észrevételező)
Véleményezés
A WWF honlapjáról jutottam ide! Először is gratulálok kezdeményezésükhöz és mint egyszerű lakossági felhasználó szeretném a figyelmükbe ajánlani egy egyszerű, bárki által kivitelezhető megoldást, mellyel a jelentősen lehet csökkenteni az értékes ivóvíz felhasználását! Oldalunkon olvashatnak többet erről: www.vizmegtakaritas.hu

Remélem ez a kezdeményezés nem csak olyan jólhangzó dolog lesz, mint a WWF vizipisztolyos akciója, amit kétlek hogy érdemben segítene a helyzeten, vagy akár a Greenpeace táblatartós és hídhozkötözős megmozdulásai!

Mi a figyelemfelhíváson kívűl nap mint nap teszünk is a környezetünkért!

Remélem megkeresnek Bennünket!

Várom válaszukat, tisztelettel:

Benke Gábor

20/534-9984

http://www.vizmegtakaritas.hu
   
(államigazgatási szervezet)
Vélemény megküldése/Szabó László vízgazd. főfelügyelő Csongrád Megyei MgSzH
A www.vizeink.hu honlapon megjelent VKI 42 tervezési alegység igazgatóságunkat érintő alegységek vízgyűjtő-gazdálkodási terveit áttanulmányoztuk, azzal kapcsolatos véleményünket az alábbiakban megküldjük:

Az Igazgatóságunkat érintő Csongrád megye három tervezési alegységben (Kurcai, Alsó-Tisza jobb part, Maros) érintett, melyekkel kapcsolatos véleményünk az alábbiakban összegezhető:

Általános megállapítások:

A 42 tervezési alegység májusban megjelent anyagához képest ismételt változás van. Nem kellett volna addig feltenni az Internetre véleményezésre semmit, amíg az nem végleges anyag. Szerintünk van, aki nem is vette észre a változást.

A társadalmi vitát meg kellett volna előzze a szakmai szervezetek, így a Területi Vízgazdálkodási Tanácsban való megvitatás

Hiányossága volt a korábbi terveknek, hogy nem sorolta fel tervezési alegységenként az általánosságban megfogalmazott 10 km2 nagyságú vízgyűjtőterülettel rendelkező víztesteket, melyeket érint a VKI.

Az újabb anyag hiányossága, hogy nem sorolja fel a társulati kezelésű víztesteket.

Az elkészített anyagból megint erőteljesen tükröződik, hogy egyoldalúan csak a KÖVIZIG vagyonkezelésben lévő állami tulajdonú művekre koncentrál. Az erősen módosított víztesteknél csak KÖVIZIG-es létesítményeket sorol fel.

Véleményünk szerint a főgyűjtőkön csak akkor változik meg a vizek állapota, ha az intézkedési csomagok a társulati műveket is érintik.

A véleményezési határidőn belül javasoljuk a társulatoknak hogy kigyűjtve a

10 km2 --nél nagyobb vízgyűjő területtel rendelkező víztesteket jelezzék a problémát. Kifogásoljuk, hogy nem történt előzetes egyeztetés e tárgyban.

Nem érezzük, hogy a VKI végrehajtása során a Magyar mezőgazdaság, mint a jövő egyik stratégiai ágazata (élelmiszertermelés, hazai ellátás biztonsága, foglalkoztatás, stb.) messzemenőkig figyelembe lenne véve.

A VKI végrehajtása során nem szabadna abba a hibába esni, mint oly sok EU direktívával, hogy Magyarország más régebbi tagállamokkal ellentétben a saját érdekei ellen végrehajtja, illetve betartja az előírásokat. A Hollandokhoz hasonlóan sokkal jobban kellene védeni a mezőgazdaságunkat, a gazdálkodóink érdekeit.

A tervezési alegységeknél általános problémának érezzük, hogy a vizeink rossz állapotáért egyoldalúan, vagy aránytalanul a mezőgazdaságot tesszük felelőssé.

Ki kell mondanunk, hogy ez NEM IGAZ! Magyarországon a vizek nitrát, foszfor szennyezettségéért nem elsősorban a mezőgazdaság a felelős.

Magyarország tápanyag és peszticid felhasználása a rendszerváltás követően olyan mértékben lecsökkent, hogy azt nem is lehet az EU tagállamainak felhasználásához mérni.

Nagyságrendekkel vagyunk hátrányban, ami azt is jelenti, hogy nekünk a mezőgazdaságunkat a "helyes gazdálkodási gyakorlat" és az EU Nitrát irányelvre alapozott jogszabályokon túlmenően nem szabad tovább korlátozni!

Az országos átlaghoz hasonlóan Csongrád megyében 2004.-ben pl. a szerves-trágya felhasználás alig több mint 6000 ha területet érintett 19 tonna/ha mennyiséggel.

Műtrágya felhasználásunk 2004.-ben 129 kg összes hatóanyag volt hektáronként.

A megyei állatállomány az 1989. évhez képest

-szarvasmarhából 28%-ra,

-sertésből 45%-ra,

-lóból 30%-ra,

-juhból 9%-ra,

-baromfiból 60%-ra esett vissza.

Intézkedési csomaggal kapcsolatos észrevételek:

-IP1. Területi Agrárintézkedési csomag

oA csomagban foglaltak jelenlegi formában nem sértik az agrártermelést, amennyiben a felhasználható tápanyag, növényvédőszer határértékei nem lépik túl a jelenlegi jogszabályokban foglalt értékeket.

-IP2. Vízfolyások árterére, vagy hullámterére, valamint az állóvizeket övező növényzónákra vonatkozó agrár intézkedési csomag

oA HA2 a földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása állóvizek és vízfolyások mentén rész ellentmondásban van az IP2 fejezetcímben foglaltakkal (a HA2 vízfolyásra is vonatkozik, a cím nem?)

A part-éltől számított 10m-es sávot túlzottnak tartjuk. Ahol part menti erdősáv kialakítása indokolt ott esetleg korlátozott mértékben el tudjuk fogadni a 10 m-es sávot termelői kompenzációval, egyébként indokolatlan. Jónak és elegendőnek tartanánk a part-éltől számított 3-5 m-es sáv termelők által fenntartott gyepesítését, természetesen valamilyen kompenzációval.

-IP3. Vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedési csomag

oHM2 meder rehabilitáció síkvidéki kis és közepes vízfolyásokon. Síkvidéki területeken a talajviszonyok függvényében természetes úton is kialakultak kiöblösödések, Ezek tartós megállítása, helyreállítása csak a meder burkolásával lehetséges. Egy újfajta szemlélet alapján amit az intézkedés takar ki fogja a plussz területigény költségeit finanszírozni. A kiöblösödés meghagyása csak a parti birtokosok területének rovására történhet! A kialakuló mederelfajulások viszont vízfolyás akadályokat hoznak létre, ami komoly belvízi kockázatot jelent.

oA HM7 állóvizek és vízfolyások medrének fenntartása költséges feladat. Még költségesebb a rendszeres fenntartás megvalósítása. Az állami művek esetében gondoskodni kell a szükséges költségvetési források "rendszeres" biztosításáról is.

-IP7. Települési intézkedési csomag

oTE1. Kommunális hulladéklerakók rekultivációja, új hulladéklerakók kialakítása megfelelő műszaki védelemmel. Ezt a területet kiemelt fontosságúnak tartjuk a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében. A felhagyott hulladéklerakók felszámolására mielőbb országos programot kell indítani.

oTE2. belterületi csapadékvíz elvezetés és elhelyezés.

Szorgalmazzuk a befogadóba történő bevezetés előtt a hordalékfogók mellett a megfelelő méretezésű zápor, illetve puffertározók kialakítását a keletkezett csapadékvíz másodlagos hasznosítása, valamint a késleltetett, lefolyás szabályozás miatt.

-IP8. Kommunális szennyvízelhelyezésre vonatkozó intézkedési csomag, felszíni vizeket érintő intézkedések.

oSZ2. meglévő szennyvíztisztító telep hatásfokának a növelése a Szennyvíz Programban előírtakon felül.

A hatásfoknövelés különösen az időszakos vízfolyások mentén lenne fontos. Szükség lenne a keletkezett tisztított szennyvíz befogadóba történő bevezetés előtti valamilyen hasznosítására-természetközeli utótisztítása-szűrőmező kialakítása pufferterület biztosítására. Cél a keletkezett szennyvíz területen tartása, visszajuttatása, beszivárogtatása a talajba. Nagyon fontosnak tartjuk a rendszeres hatósági ellenőrzést, monitoringot.

§SZ3 Higítási viszonyok szempontjából kedvezőbb befogadóba történő szennyvízbevezetés.

A homokhátsági területek egyes településein ez szinte kivitelezhetetlen, ezért itt még fontosabb a puffertározás, utótisztítás-területen tartás megoldása, mint a száraz medrű befogadóba juttatás.

-IP9. Kommunális szennyvíz elhelyezésére vonatkozó intézkedési csomag, felszín alatti vizeket érintő intézkedések

oCS2. egyéb csatornázás a szennyvízprogramon felül-

A szennyvízprogramban nem szereplő településeken, illetve olyan üdülőterületeken vízminőségjavítás miatt (felszín alatti, felszíni) le kell csatornázni! (Pl. Tompasziget/Gyálai Holt-Tisza rehab. miatt)

-IP10. Felszín alatti vizekbe történő pontszerű bevezetésekkel kapcsolatos egyéb intézkedések

oPT2 Ipari szennyvíz és használt termálvíz közvetlen bevezetések felülvizsgálata( korlátozása, szükség esetén megszüntetése)

Termálvízről: NE A POLITIKA döntse el, hogy mi legyen a használt termálvízzel. A vízkészletek nem kerülhetnek veszélybe felelőtlen, pillanatnyi anyagi érdekek miatt- ha kell vissza kell sajtolni a kitermelés helyére.

Nem olyan régi még a Hévizi tó, a Tapolcai tavas-barlang vízének hozamcsökkenése, illetve eltűnése és a bauxitbányászatban alkalmazott vízkitermelés miatt. A termálvíz-kitermeléssel ne járjunk így!

Energetikai célból a termálvíz kitermelés helyett az alternatív technológiák (hőszivattyúk) alkalmazását tartanánk kívánatosnak a mélyben található hőenergia hasznosításra.

(A jelenlegi Vízgazd. TV. módosítása ellentmond ennek a tételnek)

-IP13. Felszín alatti vízből történő vízkivételekkel kapcsolatos intézkedések

oFA1. Felszín alatti vízkivételekre vonatkozóan: támogatjuk a vízkészletek és vízhasználatok egyensúlyára való törekvéseket , a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás irányába való törekvést, de van ahol ez már szerintünk nem valósítható, mint pl. a Duna-Tisza közi homokhátság. A nagyarányú erdőtelepítés nem segíti a felszín alatti készletek utánpótlódását.

§Erdőtelepítési korlátozás!

§Talajvízre alapozott víztározók megszüntetése,

§ bányaművelés visszaszorítása a vízkészletre gyakorolt káros hatások miatt.

§A Homokhátságon vízátvezetéssel gondoskodni kell a nem csak mezőgazdasági célokat szolgáló vízkészletek pótlására (ökológiai célok ivóvíz-szükséglet távlati növekvő kielégítése miatt.

Üdvözlettel

Szeged 2009. július 13.

Szabó László
   
(gazdálkodó szervezet)
Bácskai-Margittaszigeti Vízgazdálkodási Szolgáltató Társulat véleménye
A konzultációs anyaggal kapcsolatos általános megállapításaim a következők:

A társadalmi vitára bocsátott konzultációs anyagot a vízgyűjtő-gazdálkodás szűk körű értelmezése hatja át, alapegységének a víztestet tekinti. Nem foglalkozik a vízgyűjtő egészével, így a víztestek állapotát meghatározó állami tulajdonban lévő vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő csatornahálózattal.

Ezen szűk körű értelmezésből adódóan a Társulatok, mint vízügyi kezelők, a tervezés folyamatában nem kellő hangsúllyal vettek, vehettek részt. Szintén a szűk értelmezésre utal, hogy a műszaki intézkedések víztestek szintjén jelennek meg.

Javaslom, hogy az IP5 intézkedési csomag részeként a teljes csatornahálózatot figyelembe véve történjen meg a Keretirányelv célja szerinti felülvizsgálat, és ennek eredményeként az üzemeltetési rend esetleges módosítása, a konkrét műszaki beavatkozások helyének kijelölése.

Tisztelettel: Schoblocher István
   
(külső szakértő)
Alsó-Tisza jobb part alegység véleményezése
A megjegyzések zömmel a Duna-Tisza köze teljes területére vonatkoznak, vagyis kérjük, hogy az elfogadott változtatásokat a 2-12-es (Nagykőrösi-homokhát) és az 1-10-es (Duna-völgyi főcsatorna) alegységek anyagainak megfelelő részeibe is vezessék át.

Köszönettel: : Biró Marianna és Molnár Zsolt botanikusok,

a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete munkatársai

33. old.

2.2.2 Felszín alatti vizek (FAV)

"Az alegység területén a mennyiségi szempontból jó állapotú víztestek területi aránya magasabb, mint a bizonytalan állapotúaké (70% és 30%). "

Megjegyzés: a talajvízszint ilyen mértékű csökkenése mellett is valóban jó mennyiségi állapotú a víztestek 70 %-a?

38. old.

2.2.3 Erősen módosított és mesterséges felszíni víztestek

"Az új igények megjelenése miatt ezen állapotok/funkciók felülvizsgálata lehetséges, részletes vizsgálatok eredményei alapján, a vízvisszatartásra alkalmas területek kijelölésével a belvízelvezetési funkció mérsékelhető." Az állítást igen előremutatónak tartjuk.

"A tervezési folyamat során figyelembe kell venni a terület belvíz-veszélyeztetettségét, gazdasági jelentőségét és legfőképpen a társadalmi igényt."

Mondatot kiegészítenénk azzal, hogy "valamint a természetvédelmi, az ökológiai értékek, a biodiverzitás megőrzését és a FAVÖKO-k állapotmegőrzését." További megjegyzés: A tervezésekben a vízmérnök szakembereken kívül fontos az agrár, a természetvédelmi és az ökológus (hidrobiológus és szárazföldi ökológus) szakértők részvétele.

21.old.

2.2 Jelentős vízgazdálkodási problémák az alegységen

"A vízhiányos időszakokban jelentkező hiány csökkentése érdekében eddig alkalmazott

medertározások akadályozták a víztestek hosszirányú átjárhatóságát, továbbá azok fel- és alvízi hatásai is növelték a víztestek hidromorfológiai kockázatát." "A műtárgyak további hatása a duzzasztott térben tapasztalható feliszapolódás és ennek következtében romló vízminőségi állapotok." "A jövőben az alkalmazott eljárásokat felül kell vizsgálni és lehetőség szerint azokat helyettesíteni kell egyéb területi tározást megvalósító beavatkozásokkal."

A szövegből úgy tűnik, hogy a (idézzük) "legfontosabb problémák egyike … a csapadékhiányos időszakokban az öntözési igény kielégítésére épített zsilipek és tiltók", mivel ezek jelentősen rontják a csatornák vízminőségét. Fel kell tennünk a kérdést, vajon a csatornákban levő víz minőségi állapota és hosszirányú átjárhatósága fontosabb cél-e, mint a csatorna menti vizes és talajvízfüggő élőhelyek fennmaradása. Ezek a víztestek "erősen módosított" vagy "mesterséges" besorolást kapnak, vagyis ezesetben nem feltétlenül cél a jó minőségi állapot elérése. A felszín alatti vizek mennyiségi állapotának és a FAVÖKO-k jelenlegi súlyos vízellátottsági problémáinak javítása (s így a biodiverzitás fenntartása) felül kell írja a tervezésben ezeknek a mesterséges víztesteknek a minőségi állapotával szemben támasztott elvárásokat.

49. oldal

3.2 Tervezett intézkedések bemutatása

"- Ezen felül a környezeti célok eléréséhez szükséges intézkedések, amelyek tartalmazhatnak egyedi határértékeket, a jó gyakorlatra vonatkozó műszaki előírásokat, # támogatási és finanszírozási rendszert, szabályozási és igazgatási eszközöket, stb."

Kiegészítenénk még a következővel, beszúrás # helyére: "a megfelelő ökológiai állapotra vonatkozó előírásokat (a vizek mellett a FAVÖKO-kra is),"

56. old.

3.2.3 Vízfolyások és állóvizek rehabilitációjának terheléscsökkentő hatása

"A vízfolyások és állóvizek esetében csak a megfelelő előkészítés és egyeztetés után lehet kialakítani a védősávokat."

A vízfolyások (csatornák) menti védősávok, fasorok kialakítására a Duna-Tisza közére eső tervezési alegységeken -- véleményünk szerint - nincs szükség. (Mivel a szerzők szerint is nagy nehézségekbe ütközne az intézkedés megvalósítása, feltételezzük, hogy ez a pont az alegységek anyagaiból elhagyható.) Ebben a tájban a nagy költségek, a földhasználati és a fenntartási nehézségek mellett nem szükséges mindenáron létrehozni ezeket a pufferzónákat. Helyettük a talajvízaszály csökkentésére és a vízvisszatartás különböző megoldásaira kellene a rendelkezésre álló, amúgy is szűkös forrásokat felhasználni.

21. old.

2.2 Jelentős vízgazdálkodási problémák az alegységen

"A területi tározások tehát mind a vízhiányok mind a belvizek okozta kártételek csökkentése érdekében alkalmazhatóak, természetesen az alkalmazási peremfeltételeket részletes vizsgálatokkal kell meghatározni." Kiegészítenénk azzal, hogy "...(a természetvédelem és a botanikus szakma bevonásával)." Megjegyezzük, hogy a belvíztározók létesítése önmagában nem lehet megoldás, mivel a víz visszatartása szempontjából a belvízcsatornák szerepe is igen fontos.

71. old.

A felszín alatti vízkészletek megóvása az itt élők érdekeit szolgálja, így a vízvisszatartás szerepe ezen az alegységen rendkívüli jelentőségű." Az állítást szintén előremutatónak tartjuk, reméljük a szemlélet a jogszabályalkotás szintjén is érvényre jut majd.

Általános megjegyzés:

A Duna-Tisza köze esetében a hátsági felszín alatti víztől függő ökoszisztémák nagy része már évek óta teljesen száraz, növényzetük átalakulóban van. Ennek tovább folytatódásával súlyosan veszélybe kerül a kiáramlási területek FAV függő ökoszisztémáinak fennmaradása is. A VGT ezt máshol így fogalmazza meg: "A felszín alatti víztől függő ökoszisztémák a beszivárgási területen ez által térségi mértékben veszélyeztetettek. Az ökológiai krízissel fenyegető készlethiány a ma ismert éghajlati jövőkép alapján sajnos várhatóan tovább nő (1-10. részvízgyűjtő 14. old.)". Különösen fontosnak érezzük a kiáramlási területeken való vízvisszatartást, mivel az itt megtartott vízszint visszahat a beáramlási területek gravitációs vízáramlási rendszerére. Ezért nagy hangsúlyt kell kapnia a következőknek:

- a FAVÖKO területein kezdődő (csak ezek vizét összegyűjtő) legfelső csatornaszakaszok és árkok gyepre eső kezdeti részének megszüntetése (a régió helyzetére való tekintettel még 2012 előtt),

- a Tisza jobb part (hátság keleti megcsapolódási terület) belvízelvezető rendszerének teljes újragondolása és belvízelvezetéseinek szigorú korlátozása (ahol szükséges művelésiág váltások, vízmegőrzés támogatásával), (2-20.és 2-12. részvízgy. terv)

- a homokhátság nyugati megcsapolási régió lápterületeiről való vízelvezetés szigorú korlátozása (Kolon-tó, Kurjantó, Akasztó-Kiskőrös környéki lápteknők, Őrjeg stb.) (ahol szükséges művelésiág váltások, vízmegőrzés támogatásával), (1-10. részvízgy. terv)

- a Duna-völgyi főcsatorna folyamatos, megfelelően magas vízutánpótlása a Dunából (Kvassay-zsilip/ a hátsági vizekre tett megcsapoló hatás minimalizásása céljából). (1-10. részvgy. terv)

73. old.

3.2.8.5 Eróziócsökkentés és vízvisszatartás (területhasználattal kapcsolatos intézkedések)

"A belvízvisszatartás érdekében belvíztározók kialakítása, a belvízelvezető rendszer átalakítása, a célnak megfelelő üzemeltetése. Célja a befogadó vízfolyások tápanyag terhelésének csökkentése belvíz-visszatartással."

Az alábbi állítás szerint úgy tűnhet, mintha a belvíz-visszatartás célja nem a vizek megtartása és a FAVÖKO megőrzése, hanem a tápanyag terhelés csökkentése volna. Kérjük átfogalmazását, mivel máshol a VGT helyesen fogalmazza meg a kérdést. Pl.: "Jelenleg formálódik Magyarországon az új belvízvédelmi koncepció, ennek lényeges eleme, hogy területről csak a belterületeket a lakosság élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető vizeket célszerű elvezetni. A mély fekvésű területek, rétek felhasználhatók a belvizek időszakos visszatartásásra. A csatornák átalakítása révén a folyamatos vízlevezetés kiküszöbölhető (1-10. részvízgyűjtő 23. old.)"



54. oldal.

3.2.2 Területi agrárintézkedések a tápanyagterhelés csökkentése érdekében

"Síkvidéken a felszíni vizek tápanyagterhelése számottevően az összegyűjtött belvíz mennyiségével csökkenthető. Ez történhet területi vízvisszatartással, lokális mély fekvésű területeken történő tározással, belvíztározók létesítésével, a belvízlevezető csatornák megfelelő átalakításával, üzemeltetésével."

A belvízvisszatartás mindenhol a tápanyagterhelés csökkentése érdekében teendő agrárintézkedések fejezetben szerepel (mint pl. a fenti idézetben is). Bár tudjuk, hogy a szerzők nem teljesen így gondolják, hiszen igen sok helyen megfogalmazzák a belvizek megtartásának önmagában való fontosságát is, az intézkedésekből mégis úgy tűnik, mintha a VGT-ben a belvíz-visszatartás csak amiatt szerepelne, mert a feladat a vizek tápanyagterhelésének csökkentése lenne. Eközben az idei NFFT jelentés kimondja, hogy "A vízkészletgazdálkodást az éghajlatváltozásból adódó szélsőséges időjárási helyzeteknek megfelelően kell átalakítani…(NFFT jelentés 2009)."

Az intézkedések "…hozzájárulhatnak a vízvisszatartáshoz, illetve a védett természeti területek és a felszín alatti vizektől függő élőhelyek állapotának javulásához is", ebből továbbra is az látszik, mintha nem ez lett volna a cél, hanem ez a fenti intézkedés egy mellékes kedvező hatása lenne.

67.old.

3.2.8.1 Kis és közepes vízfolyások rehabilitációja, indokolt esetben erősen módosított állapotuk fenntartása

"Nem megfelelő szélességű puffersáv esetén szükség van egy mesterséges védősáv kialakítására,

amely a szennyezés és a gyomosodás elleni véd (általában 8-10 m széles erdősáv, de lehet

szélesebb füves-bokros zóna is - HA3-intézkedés)."

Ahol már kialakult gyep van, azt minden esetben meg kell hagyni.

"Feliszapolódott medrek esetében szükség lehet az üledék egyszeri eltávolítására (vízfolyásokon a

a rendszeres kotrási munkálatokon felül (HM5-intézkedés)."

Kérjük a szöveg kiegészítését a következőkkel: "Ahol a csatorna felszín alatti víztől függő élőhelyen kezdődik (annak vizét gyűjti össze), ott FAVÖKO-kra eső szakaszok mederkotrása és a növényzetének irtása tilos." (az optimális cél az ilyen gyepterületeken a teljes medermegszüntetés lenne)

83.old.

3.2.12 Átfogó intézkedések

"Szükséges a stratégiai környezeti vizsgálati eljárás módosítása oly módon, hogy az egyes tervek, programok vizsgálata térjen ki tervben megfogalmazott célkitűzésekre gyakorolt hatásokra is. A környezeti hatásvizsgálati eljárásban a vízgyűjtő-gazdálkodási terv szempontok érvényesítésének biztosítására kell új elemeket bevezetni."

Az engedélyeztetési eljárásoknak legyen kötelező része az ökológiai (szárazföldi ökológiai, illetve hidrobiológiai) szakvélemények mellékelése is.
   
 
           

                                   
GY.I.K.IMPRESSZUMKAPCSOLATLINKEKCOPYRIGHTMÉDIATÁMOGATÓK