Azonosító: Jelszó: Regisztráció Elfelejtette a jelszavát?
5 hozzászólás   Utolsó hozzászólás: 2009/11/18 21:56  (Duna Környezetvédelmi Fórum)
2009/01/01 00:00
A Duna részvízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási terv kézirata - Véleményezése meghosszabbítva!
Véleményezhető 2009. november 18-ig.

Téma megnyitása és hozzászólás >>

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv tervezetét a "PDF megnyitása az interneten" vagy "PDF lementése" lehetőségekre kattintva tekintheti meg.
Duna részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv kézirat (PDF)

A terv mellékletei:
Duna VGT kézirat mellékletei (ZIP)
1. fejezet térképmellékletei (ZIP)
2. fejezet térképmellékletei (ZIP)
3. fejezet térképmellékletei (ZIP)
4. fejezet térképmellékletei (ZIP)
5. fejezet térképmellékletei (ZIP)
(civil szervezet)
A WWF Magyarország véleménye
A WWF Magyarország véleménye a Duna részvízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási terv kéziratra

A terv kézirattal kapcsolatban az alábbi észrevételeket, megerősítéseket vagy javaslatokat tesszük:

Általános észrevételek

-A szomszédos országokkal történő egyeztetések és azok eredményeinek (intézkedések) részletesebb bemutatása szükséges. Ez kiemelten fontos a Duna Szlovákiával közös érdekeltségű szakaszán, ahol fontos lenne bemutatni, hogyan fog zajlani a VGT egyeztetése, van-e közös koncepció ezen a szakaszon a jó ökológiai állapot/potenciál elérésére, fenntartására.

-Az intézkedési tervekben szereplő táblázat szerint a jó ökológiai állapot fenntartása érdekében meder-rehabilitációt terveznek természetes állapotban lévő vízfolyásokon. Nem érthető, hogy jó ökológiai állapot esetében miért van szükség meder-rehabilitációra. Ennek részletesebb indoklása szükséges a tervben.

Fejezetenkénti észrevételek

5.6.1.3 fejezet, A hajózóút biztosítása és a természetvédelem, 132. oldal:

A fejezetben az állandó hajóút biztosításának akadályait sorolják fel, illetve szerepelnek a felmerülő vízminőségi, természetvédelmi problémák. Ugyanakkor nem derül ki egyértelműen a fejezetből, hogy a vizek jó ökológiai állapotának elérése érdekében a hajózhatóság javítását csak olyan projekt keretében lehet kivitelezni, ami megfelel a VKI előírásainak, figyelembe veszi a Natura 2000 hálózat kezelésének követelményeit.

Hiányzik annak megállapítása, hogy a Duna ökológiai állapotában bekövetkező változások megbecsléséhez nagyon sok alapadat hiányzik, ugyanakkor bármilyen jelentős beavatkozásra csak akkor kerülhetne sor, ha meg lehet becsülni, hogy az a vizek jelenlegi állapotát milyen mértékben befolyásolja.

A fejezet ugyan felsorolja a hajóút biztosítás negatív ökológiai következményeit, azonban nem jelenti ki egyértelműen azt, hogy a hajóút biztosítása és a természetvédelmi célkitűzések alapjában véve ellentétesek, és ezek megoldása részletes szakmai munkával és rendszeres egyeztetésekkel lehetséges, valamint a társadalmi igények alapos felmérésére is szükség van.

Az "új fejlesztések" fejezetben leírt megállapításokon felül javasoljuk, hogy - mivel a Duna magyarországi szakaszán a hajózhatóság javítása a Dunát élővilágát érintő egyik legnagyobb jövőbeli probléma -, az alábbi megállapításokat vagy azok összefoglalását a hajózhatósággal foglalkozó fejezetekben is emeljék ki:

A VKI értelmében újabb tevékenységek, beavatkozások csak akkor engedélyezhetők, ha az a víztest állapotát nem rontja. Amennyiben kiemelt emberi igényről van szó, a jövőbeli fejlesztések bizonyos feltételek betartásával megvalósíthatók. Azt a tényt, hogy kiemelt emberi igényről van szó, alaposan alá kell támasztani adatokkal, felmérésekkel, a feltételeket pedig pontosan ki kell dolgozni, s azok teljesülését monitorozni.

Tehát csak akkor végezhető el a beruházás, ha a víztest mesterséges vagy megváltoztatott jellemzői által szolgált hasznos célkitűzések, a műszaki megvalósíthatatlanság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el olyan más ésszerű módon, amely környezeti célkitűzések szempontból jelentős mértékben jobb megoldás lenne.

Ebből a követelményből adódóan igazolni kell, hogy van-e a bemutatott fejlesztéseknél környezetileg kedvezőbb megoldás, amelynél a fejlesztésből származó

előnyök a beavatkozások okozta hátrányokat messze meghaladják és amelyek nem tekinthetők aránytalan költségűnek (beleértve az okozott környezeti károkat is).

A vizsgálat keretében igazolni kell, hogy valóban a meder átalakítással járó megoldás a legkörnyezetkímélőbb és legolcsóbb szállítási mód, összehasonlítva a vasúti és közúti szállítással.

Vizsgálni kell továbbá a különböző hajózási módokat is a hajózhatósági korlátozások függvényében. A hajózhatóságban fellépő korlátozások esetén különböző változatoknál is meg kell vizsgálni, hogy létezik-e jobb megoldás. (A jelenlegi hajózható napok száma és a kívánt hajózható napok száma közötti lehetséges változatok).

6.4 fejezet Új fejlesztések:

A VKI (4. cikk (7) pont) szerinti igazolás számonkérése érdekében a döntéshozó és az engedély kiadó szerveknek alapos felkészítés szükséges annak érdekében, hogy maradéktalanul számon tudják kérni az új fejlesztésekre vonatkozó VKI követelményeket.

6.5 fejezet Döntési prioritások alapelvei:

Megfontolásra javasoljuk azt, hogy két további szempontot is vegyenek figyelembe a prioritási sorrend felállításakor:

- Az adott víztest mesterséges vagy természetes-e.

- Az adott víztest "ökológiai szerepe" az adott területen mekkora.

7.2.4 fejezet A vízszolgáltatások külső költségeinek jelenlegi megfizettetésének

helyzete:

"Egyéb (pl. vízienergia, gazdasági célú tározás, duzzasztás, hajózás vízhasználatokra új pénzügyi ösztönzők bevezetése (erre irányuló vizsgálatok eredményének függvényében)."

A "szennyező/használó fizet elv" támogatandó. Ennek fontos része, hogy a fent felsorolt vízhasználatok, vízhasználók is "fizessenek". Azonban a terv kéziratból hivatkozott mondatból úgy tűnik, hogy ehelyett támogatást kapnának ezek a vízfelhasználók. Kérjük ennek tisztázását.

8.3 Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések:

A Mosoni-Dunát érintő KEOP 2.2.1 projekt részletesebb leírását hiányoljuk. A 9-1-es Excel mellékletben sem találtunk róla leírást.

8.6 Vizes élőhelyekre és védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések:

Javasoljuk a mellékágak holtágakhoz hasonló kiemelését és leírását is.

8.8.1 fejezet, Kiemelt vizeket érintő intézkedések, Duna, 226. oldal:

Nem elfogadható, hogy a tervben kiemelik a Szite javaslatot, miközben a többi változatot meg sem említik. Miért a Szite javaslat a legmegfelelőbb?

Az összes eddig felmerült változat megvizsgálására szükség van, beleértve a természet- és környezetvédő civil szervezetek javaslatait és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által vizsgált változatokat.

Az összes változat értékelhető részletességű leírását, különböző szempontok szerinti elemzését, előnyeiket, hátrányaikat, költségelemzését kiegyensúlyozottan, egyenlő arányban szükséges bemutatni. Ezek nélkül valójában a társadalom nem adhat megalapozott véleményt. Így jelenleg a terv kézirat ezen része nem alkalmas a társadalmi vitára.

Továbbá nem lehet figyelmen kívül hagyni a szlovák-magyar vitás kérdéseket a vízmegosztásról és a közös érdekeltségű folyószakasz mindkét fél által elfogadandó hasznosításának kötelezettségéről. Ez a fontos elem hiányzik ebből a fejezetből.

A második bekezdésben írottak arra utalnak, mintha az elsődleges cél az árvízlevezetés és a jégelvezetés lenne, holott ez nem VKI cél, csak egy olyan igény, aminek megoldását be kell illeszteni a VGT-be.

Melyek a harmadik bekezdésben említett referencia feltételek? Nincs kifejtve a zárójeles megjegyzés (50-es évek vízszintje és vízdinamikája). Ez milyen konszenzus alapján lett megfogalmazva?

"A folyószakasz szabályozását árvízvédelmi és hajózási igények miatt végezték el. A

beavatkozásokat e célok megvalósulása mellett kell megtervezni." -- Ez az állítás nem felel meg a VKI szemléletének, hiszen az éppen ellentétes oldalról közelít: a beavatkozásokat a VKI szellemében kell megtervezni, csak eközben az említett célokra (árvízvédelem, hajózás) is tekintettel kell lenni.

Hiányoznak a medersüllyedés megállítására szánt három javaslat hivatkozásai. Emellett nem teljesen érthető ez a felsorolás, mert valójában egyik javaslat sem nyújt megoldást, vagy nem egyeztethető össze az ökológiai igényekkel. További megoldási lehetőségek számbavétele javasolt. Például a Felső-Dunán a vízlépcsők megszüntetéséhez a következőt javasoljuk:

A terv kéziratban az olvasható, hogy a vízlépcsők megszüntetése csak elvi lehetőség. A Duna medermélyüléséhez a felső szakaszon lévő vízerőművek nagymértékben hozzájárulnak. A vízlépcső lebontáson kívül más módon is lehet a visszafogott hordalékot pótolni. A Víz Keretirányelv jó lehetőséget ad arra, hogy a szomszédos országokkal közösen találjunk megoldásokat a határon átnyúló problémákra. Magyarországnak sokkal erőteljesebben kellene kiállni saját érdekeiért. A felvízi országokban olyan beavatkozásokat végeztek, amik ránk nézve káros hatásúak. Ezért ezeknek az országoknak kell javító intézkedéseket tenniük. Természetesen Magyarország érdekérvényesítése velük szemben nem egyszerű, azonban ha most nem tesszük meg a kellő lépéseket ennek érdekében, akkor egy hatalmas lehetőséget szalasztunk el, miközben a negatív hatások nálunk jelentkeznek, mind természetvédelmi, mind egyéb ökológiai szolgáltatások tekintetében, illetve a károk kompenzálása hatalmas összegekbe kerül Magyarországnak.

9. fejezet, Kapcsolódó fejlesztési programok és tervek:

A fejezetben az A, B stb pontok alatt felsorolt programok megvalósítása során figyelemmel kell lenni a VKI célkitűzéseire. A cél, hogy csak VKI kompatibilis projektek valósulhassanak meg a jövőben. Ezért a programok kiírásakor részletes útmutatás szükséges a VKI követelményeiről, amelyekre a pályázóknak tekintettel kell lenniük. Ezen felül pedig képzéssel és segédlettel kell segíteni a pályázatok elbírálóit annak érdekében, hogy pontosan számon tudják kérni a pályázóktól ezeknek a követelményeknek a teljesítését. Ezeknek első lépésben a már zajló projektekben kell megvalósulnia (ld. 8.8.1, 8.8.2, 8.8.3. fejezetek), de a későbbiekben minden olyan projektben, aminek hatása van vizeinkre. A 6.4-es fejezetben szerepelnek ehhez hasonló megállapítások, ugyanezeket az alapelveket kell követni itt a 9-es fejezetben felsorolt fejlesztési programok esetében.

WWF Magyarország

Budapest, 2009. 09. 24.
   
(gazdálkodó)
Érd és Térsége Víziközmű Kft vélemény - Duna részgyűjtő
- A Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervben(VGT) szolgáltatási területünkhöz tartozó vízbázisaink az sp.1.9.1 víztesthez tartoznak. Ez a víztest a VGT-ben nitrát érzékeny területnek van minősítve, a jó kémiai állapot elérésére 2027-re van megcélozva. Ugyanakkor a Nitrát Irányelv szerint 2011 végéig ezen területek felülvizsgálatát el kell végezni. Ehhez a víztesthez tartózó vízbázisainkat, a Duna részgyűjtő VGT-t is figyelembe véve, külön-külön tárgyaljuk:

1. Duna-parti vízbázis:

Diagnosztikai vizsgálat befejeződött 123/1997. Korm. rend. szerint vízföldtani modellezés alapján a védőövezetek meghatározásra kerültek, illetve a vízbázis biztonságba helyezése megtörtént -- 2001-ben.

A IV2- számú - Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása- intézkedési elem alapján további részintézkedések szükségesek.

Az ütemterv nincs teljesen összhangban a középtávú terveinkkel, mivel duna-parti vízbázisunkat újra üzembe szeretnénk állítani. Ennek érdekében a Duna-parti Vízmű telepen egy hatékony vas-mangántalanító technológiát telepítenénk. Ennek eredményeként a vízbázisunkon még jó kémiai állapot nem lesz, a tervezett VGT-s intézkedések párhuzamosan működhetnek (TA3 és TA4: Művelési mód és/vagy művelési ág váltás síkvidéken belvíz- és nitrát-érzékeny területeken, IP7: Belterületi intézkedési csomag (hulladéklerakók rekultivációja, belterületi csapadékvíz elvezetés, belterületi jó (vízvédelmi) gyakorlatok), CS1: Települések csatornázása a Szennyvíz Program szerint, CS3: Csatornahálózatra történő rákötések megvalósítása, stb).

A bevezetésre kerülő intézkedések, reményeink szerint a tisztítási technológia majdani kisebb mértékben való használatával azt is eredményezhetik, hogy az így nyert ivóvíz kisebb anyagi ráfordítással továbbítható majd a hálózatba. A vízbázis nitráttal való szennyezettségének változása nem ismert, modellezés alapján becsültetni lehet, a víz állapotának helyreállásának ideje hosszú.

Az 5. számú fejezetben(A vizek állapotának minősítése) az érdi vízbázison(a Duna jobb parti vízgyűjtőn) higanyszennyezés ismert. Ismereteink szerint nem a partiszűrésű vízbázisunkra vonatkozik ez a szennyeződés, hanem felszín közeli talajvízre települt vízbázisra. A mi vízbázisunkon vas-mangán, nitrát, nitrit és helyenként szulfát határérték túllépések vannak.



2. Érd - Sasvárosi vízbázis:

A IV2- számú -Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása- intézkedési elem elkezdésével, bevezetésének szükségességével egyetértünk.

3. Diósdi vízbázis:

Diagnosztikai vizsgálat befejeződött 123/1997. Korm. rend. szerint vízföldtani modellezés alapján a védőövezetek meghatározásra kerültek, illetve a vízbázis biztonságba helyezése megtörtént. A vízbázis biztonságban való tartásáról kell gondoskodni, amely a IV2- számú -Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása- intézkedési elem biztonságban tartásra irányuló fázisok érvényesítésével lehetséges.

- Szennyvíztisztítás és csatornázás:

Szolgáltatási területünkön lévő Érd -- Tárnok --Diósd települések csatornázottság szempontból elmaradnak az országos átlagtól. Ezeken a településeken a csatornázási program EU pályázattal reményeink szerint 2015-ig megvalósul. Ugyanakkor az érdi szennyvíztelep kapacitás bővítése és technológiai korszerűsítése is meg fog valósulni, így ezekben a kérdésekben véleményünk szerint nem fogunk elmaradni a VGT-ben megfogalmazott célok teljesítésében. A beruházás a CS1 intézkedési elemben előírtakat elégíti ki.

- A Duna részgyűjtő VGT-ben, 7. számú fejezetben, megfogalmazott javaslatok alapján a vízkészlet járulék(VKJ) továbbfejlesztésében egy számunkra új javaslattal találkoztunk:

--A felszíni készletekkel való jobb gazdálkodás érdekében szükséges a felszíni vízkivételek díjtételeinek időszak függő (általános, nyári, árvízi) differenciálását bevezetni.

Vízkészlet járulékot most is fizetünk, nem egészen világos számunkra, hogy a differenciálás bevezetése után az VKJ milyen mértékben fogja terhelni a vízdíjat a költségmegtérülést és költséghatékonyságot figyelembe véve, és milyen fogadtatása lesz az emelt vízdíjnak a szociálisan rászorulók körében, hiszen részükre kompenzációs lehetőséget kell biztosítani VGT említett fejeztében leírtak szerint.

--Szintén elgondolkodtatóak a kiegészítő intézkedések, amik a "szennyező/használó" fizet elvet hivatottak érvényesíteni, idézzük: "Az árakban érvényesíteni kell legalább az amortizációs költségeket, illetve a pótláshoz szükséges fedezetet, a vízbázisvédelem költségeit, biztosítani kell a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságát. Törekedni kell a fogyasztók közötti indokolatlan megkülönböztetések megszüntetésére. Ugyanakkor a szociálisan rászorulók számára megfelelő kompenzációs lehetőségeket kell kialakítani."

A fenn említett két pont nincs összhangban a Duna részgyűjtő VGT bevezetőjében megfogalmazott gazdasági feltételekkel (paraméterei: költségek, költséghatékonyság, aránytalan költségek, közvetett hatások, finanszírozhatóság). Ahogy az ÁT5 számú intézkedés is mutatja, ez ügyben további szabályozás szükséges - víziközmű törvény megalkotása.

Érd, 2009.09.30

Készítette:

Lanku Ildikó és György Attila
   
(civil szervezet)
A Duna Charta véleménye a Duna részvízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási tervével kapcsoaltban
A világban a gazdasági és környezeti feltételek globális megváltozása miatt megjósolhatatlan, hogy mik lesznek az elkövetkező 20-30 évben a prioritások. Senki nem tudja megmondani, hogy 20 év múlva milyen lesz az energiaszektor szerkezete, mik lesznek a kelet-nyugati szállítási útvonalak, milyen lesz a bankrendszer, milyenek lesznek a környezeti változások stb. Gyanítható, hogy a globális felmelegedés miatt az elkövetkező évtizedek legjelentősebb természeti erőforrása az ivóvíz lesz, amelynek jelentősége a nemzetgazdaságban stratégiai szintre emelkedhet.

Emiatt kategorikusan kijelenthető, hogy a Dunán csak olyan beavatkozások engedhetők meg, amelyek nem veszélyeztetik az ivóvízbázisokat, és a dunai vízgazdálkodásban sem szabad 20-30 évnél hosszabb távú megoldást erőltetni! Elvetendő minden olyan javaslat, köztük a duzzasztási javaslatok, amelyek ivóvízbázisokat tennének tönkre, és 100 évre bebetonoznák a vízhasználat formáját -- tetejében a lehető legköltségesebb megoldással!



A Duna Charta álláspontja szerint a hajózás feltételeit a hagyományos vízkormányzási módszerekkel, a Duna adottságainak figyelembe vételével, a Dunához igazodó hajóparkkal kell megoldani.

Kiemelendő, hogy a VITUKI szerint ez nem csak duzzasztással, hanem a hagyományos vízkormányzási módszerekkel is megoldható!

Ugyan ez igaz a káros medermorfológiai változásokat korrigálására is, amely -- a nyugat-európai országokban bevált módszer szerint -- duzzasztás nélkül megoldható mederstabilizálással és hordalék visszatöltéssel. Ezek a módszerek nyilvánvalóan nem véglegesek és rendszeres időközönként megismételt beavatkozást igényelnek. Viszont költségük még hosszú távon sem több, mint a duzzasztók építésének költsége.

Érezhető, hogy a Duna duzzasztásában érdekelt lobbicsoportok a Víz Keretirányelvet arra akarja felhasználni, hogy az évtizedes duzzasztási terveket -- különösen nagymarosi duzzasztót -- a VKI-ba csomagolva próbálja elfogadtatni, különös hangsúlyt fektetve a hajózásra.

A Duna hajózhatóságának és vízgazdálkodásának megítélését akadályozza, hogy a duzzasztásban érdekelt lobbicsoportok a műszakilag megvalósítható alternatívákat elhallgatják, és úgy állítják be, mintha csak és kizárólag duzzasztással lehetne megoldani a létező problémákat.

A Duna nemzetközi teherárú szállításra mindig is alkalmas volt, ma is az. Viszont az, hogy a Duna elsődleges nemzetközi -- fő kelet-nyugati - szállítási útvonallá váljon, az jelenleg csak koncepció, és semmi garancia nincs arra, hogy a Duna hazai szakaszán a hajózási feltételek esetleges teljes megvalósulása esetén az elkövetkező évtizedekben kialakulna egy olyan jelentőségű hajózási útvonal, amit a lobbiérdekek prognosztizálnak (ok: Boszporusz szűk keresztmetszete, tengeri-folyami hajók korlátolt átrakodási kapacitása, a kelet-nyugati szállításban a tömegárú arányának várható jövőbeni csökkenése, egyéb már létező preferált, illetve tervezett szállítási útvonalak).

Az sem állja meg a helyét, hogy a dunai nemzetközi hajóút fejlesztéséből Magyarországnak jelentős gazdasági haszna lenne, vagy, hogy az érdemben növelné a versenyképességünket.

A Duna Charta és más környezetvédő szervezetek a Dunán történő árúszállítást szorgalmazzák a közúti fuvarozás helyett, azzal a megkötéssel, hogy a dunai hajóforgalom ne tegye tönkre a folyót és az értékes ivóvízbázisokat.

Számos (lobbiérdeket képviselő) tévhit él a dunai áruszállítással kapcsolatban, teljesség nélkül:

- Ha duzzasztjuk a Dunát, a hazai szakaszon a hajózhatóság a jelenlegi 65 százalékról legfeljebb csak 82 százalékra emelhető (kb. ezer milliárdos befektetéssel, az ivóvízbázis tönkretételével),

- Magyarországnak alig rosszabb a hajózási részaránya az áruszállításban, mint az uniós átlag, és jobb mint Szlovákiáé vagy Ausztriáé,

- a folyami szállítás fajlagos energia felhasználási mérlege alig olcsóbb, mint a vasúton történő (addig volt olcsóbb, amíg a Mahart a tengeri szállítást is beleszállította).

Elvetendő, hogy a Dunára a Duna-Tisza köze vízháztartásának problémájára való hivatkozással építsenek duzzasztókat. A Duna-Tisza közének problémáját az elképesztően költséges, az ivóvízbázisokat mellesleg tönkretevő duzzasztók és Duna-Tisza csatorna nélkül kell és lehet megoldani. Az elmúlt évszázadban kialakított, az intenzív mezőgazdaság igényei szerint kialakított csatornahálózat a talajvíz gyors levezetésével méterekkel süllyeszti a talajvízszintet: ez a valódi oka a talajvízszint drasztikus csökkenésének, ami a jelenleg meglévő talajvíz levezető csatornarendszer átalakításával és az adottságokhoz igazodó mezőgazdasági termelés ösztönzésével, támogatásával lehet megoldani.

A szigetközi VGT-vel kapcsolatos véleményünk a "Szigetköz alegység vízgyűjtő gazdálkodási terv kéziratának" hozzászólásaiban található meg. Itt csak két pontot emelnénk ki. Az egyik, hogy a "Duna részvízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási tervébe" is bekerült a Szite 3 gátas terve, holott tudomásunk szerint a tervezők közt részt vesznek olyanok is, akik a KVVM-ben azt a tanulmányt készítették, amely kategorikusan leszögezi, hogy a Szite terve nem 3 gátat, hanem sűrű duzzasztást javasol. A másik, hogy "Duna részvízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási tervébe" is bekerült, hogy a Szite terve az 50-es évek vízdinamikáját reprodukálná Szigetközben. Nem gondolnánk, hogy a tervezők ne lennének tisztában azzal, hogy a Szite terve mindössze évi másfél méter vízszintingadozást enged meg, és azt sem gondolnánk, hogy ne lennének tisztában, azzal, hogy Szigetköz vízdinamikája évi 6-7 méter volt.

Döbbenetesnek tartjuk, hogy ennyi szakmai kontroll sincs a VGT-ben.

2009-11-18.

Duna Charta
   
(civil szervezet)
A Duna Környezetvédelmi Fórum (DEF) és a Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület (BITE) véleménye
1. A terv formai, terjedelmi, szerkezeti jellemzőivel kapcsolatos észrevételek

Az anyag a véleményezéshez, áttekintéshez túlságosan nagy terjedelmű, a számos kiterjedt és szinte áttekinthetetlen melléklet nélkül sok helyen nem értelmezhető. Ez sokakat elriaszthat a véleményezéstől. A tartalom sokhelyütt túl általános, és nagy mennyiségű, nem kifejezetten csak a magyarországi Duna részvízgyűjtőre vonatkozó információt is tartalmaz, véleményünk szerint fölöslegesen. A társadalmi vélemény kinyilvánítását valószínűleg a konkrét intézkedések váltják/váltanák ki.

2. Tartalmi vonatkozású észrevételek fejezet/oldalszám szerint

Az 55. oldalon, a 2.3-tól a 2.6-ig terjedő fejezetek nincsenek kitöltve, ill. a 2.3-as fejezetet hiányosnak találjuk.

A 3.5. táblázatban foglaltaknál csak a kijelölt strandok számbavétele félrevezető lehet, pl. a Szelidi-tó esetében, ahol egy kijelölt strand mellett kb.10 szabadstrand működik, nem beszélve a Dunáról, ahol csaknem a teljes szakasz strandként, vízisport-pályaként terhelt. Ugyanebben a táblázatban hibásan megjelölésre került a Ferenc-tápcsatornán 1 strand, amit a térkép (helyesen) a Sugovica Baja város belterületi szakaszára jelez. Ez a két víztest nem azonos, illetve a Sugovica a Duna mellékága, melyet a FTCS-tól a Deák Ferenc zsilip választ el (a zsilipnél van az FTCS zárószelvénye).

Az egész tervben méltánytalanul kevés szó esik a DDNP Duna-menti területeiről ill. annak holtágairól (főképpen Gemencről). A terület országos jelentőségű védett, Ramsari, Natura2000-es és a Nemzeti Ökológiai Hálózat része (amely a tervben tévesen országos ökológiai hálózatként szerepel több helyen).

A 3.6-os táblázat alatti bekezdésben szerepel, hogy az ex lege védett szikes tavak és lápok területére vonatkozó adatok hiányosak. Ezzel kapcsolatban meg kívánjuk jegyezni, hogy a földhivatali nyilvántartásban lápként, szikes tóként szereplő területeket lehetséges leválogatni (bár a nyilvántartás nem fedi az összes lápot és szikes tavat, de értékelhető mennyiségű információt szolgáltat(hat)na).

A 3.7.-es táblázatban az egész magyarországi Duna részvízgyűjtőn összesen 2 "halas víz" szerepel. Ez bizonyosan az adatgyűjtés hiányosságát tükrözi, mivel a rendelet kritériumai sokkal több víztesten teljesülnek (pl. magyarországi Alsó-Duna).

A 4.1-es táblázatban a felszíni vizek VKI monitoring keretében végzett biológiai vizsgálatai közé az országos védettségű, Ramsari, Natura2000 területek esetén szükséges lenne beépíteni a halakon kívüli gerincesekre vonatkozó monitoringot is (különösen a jelölőfajok esetében). Ez később a védett területekre vonatkozó speciális előírások között sem szerepel, pedig a VKI megteremti ennek lehetőségét.

A 74. oldal 4.3-as táblázata (felszíni víztestek monitoring programjai és a mérési gyakoriságok) a halak esetében 6 évente 1 mintázást ír elő (egy kivétellel ahol 3 évente 1-et). Mivel a halfauna összetétele és populáció-nagyságának változása egyértelműen összefüggésbe hozható a víztestek vízjárásával, ennek megfelelően legalább a szélsőséges vízjárású vízfolyásokon (kiemelten a Dunán) a mintavételi gyakoriság elégtelen, és félrevezető eredményeket hozhat. Véleményünk szerint minimálisan évi 3-szori vizsgálatra lenne szükség, de a vízjárástól függően még ez is kevés lehet.

Az előző megjegyzésünkhöz hasonló indokkal a 6 évente egyszeri morfológiai fölmérést is igen kevésnek tartjuk, elsősorban a Duna és mellékvízfolyásainak alluviális szakaszán.

A Duna részvízgyűjtő 4-6. térkép szerint a DDNP Duna-menti területein csak halfauna, nitrátos és ivóvízbázis-védelmi monitoring létezik. Megjegyezzük, hogy a Ramsari és Natura2000 madárvédelmi területeken az élőhely ökológiai állapotát kifejezetten jól jelző vízimadár-fauna monitoringját elengedhetetlennek tartjuk (ld. föntebbi bővebb javaslatunkat is) - hivatkozva az ezen területek védettségét elrendelő jogszabálynak megfelelő monitorozás lehetőségére.

A 8. fejezetben a 204. oldalon a hidromorfológiai állapotot javító konkrét intézkedések között a Budapest alatti szakaszt egyedül reprezentáló intézkedésként a Nagybaracskai Holt-Duna parti védőzóna kialakításának szükségessége szerepel. Ezt a kiemelést indokolatlannak tartjuk, mivel a Budapest alatti szakaszon sokkal jelentősebb, szükségesebb és sürgetőbb konkrét hidromorfológiai intézkedések meg sem jelennek a tervben (az OVGT-ben túlságosan általánosan szerepel ez a kérdéskör, és az alegység-szintű tervek is csak részben térnek ki rá; szinte teljesen hiányzik pl. a Dunaföldvár alatti Duna-szakasz (1560-1433 fkm) ilyen értelmű tárgyalása).

A 226. oldalon szereplő megállapítás, miszerint a fölső-dunai keresztgátak, erőművek megszüntetésével a Duna hordalék-egyensúlya helyreállna, téves. A hordalékhiányt (és az ennek eredményeképp tapasztalható vízszintsüllyedést) a szabályozás következtében megrövidült meder megnövekedett esése, vízsebessége és hordalékszállító kapacitása önmagában is okozza, az erőművek kiülepítő hatása és a kotrások közvetlen hordalékcsökkentése csak hozzáadódnak ehhez. A szabályozások előtti hordalékjárást csak a szabályozások megszüntetése állíthatná helyre.

Kempl Zsolt, okl. agrármérnök

Tamás Enikő Anna, okl. vízépítő mérnök
   
 
           

                                   
GY.I.K.IMPRESSZUMKAPCSOLATLINKEKCOPYRIGHTMÉDIATÁMOGATÓK